Gazdasági válság Mecklenburg-Pomerániában: a vállalkozók kétségbeestek!

Gazdasági válság Mecklenburg-Pomerániában: a vállalkozók kétségbeestek!

Kelet-Mecklenburg-Elő-Pomeránia gazdasági helyzete továbbra is feszült, és nem mutat javulás jeleit. Ezeket a kijózanító megállapításokat a IHK Neubrandenburg aktuális gazdasági felmérésük részeként, amelyben 362 különböző iparágból származó cég vett részt. Az elmúlt néhány hónap ellenére, amelyet gyakran a javulás reményei jellemeztek, a gazdasági klíma 97 pontos indexszinten stagnált, és jelentősen elmarad a tízéves 110 pontos átlagtól. A vállalkozók hangulata általában rossztól pesszimista.

Ami különösen riasztó, hogy a cégtulajdonosok 68 százaléka a növekvő munkaerőköltségben látja vállalkozása legnagyobb kockázatát. Ez a szám öt százalékponttal nőtt a legutóbbi felméréshez képest. Kiemelt tényező a minimálbér év végére 13,90 euróra tervezett emelése, amely számos cég számára jelentős többletterhet jelent. A cégeknek mindössze 6 százaléka gondolkodik új alkalmazottak felvételén, míg 28 százalékuk létszámleépítést vár.

Kihívások a cégek számára

A vállalkozók a magas bürokráciát és a kedvezőtlen gazdaságpolitikai feltételeket látják a második legnagyobb problémaként. A vállalatok 57 százaléka az energiazavarokat és az emelkedő nyersanyagárakat a harmadik fő kockázatnak tekinti. Ezek a tényezők azt jelentik, hogy a cégeknek mindössze 15 százaléka tervezi beruházási költségvetésének növelését, míg 42 százalékuk csökkentést. A cégek csaknem fele nem szándékozik jelentősebb beruházást végrehajtani, vagy legfeljebb 10 ezer eurót tervez elkölteni, főként cserevásárlásra.

Az üzleti feltételek, különösen az iparban, egy évtized óta először negatívak, ami a magas munkaerőköltségeket és a gyenge belföldi keresletet tükrözi. Az építőipar is stabilitást mutat, de jelentős szakképzett munkaerőhiánnyal küzd. A kereskedelmi szektor, különösen a nagykereskedelem gyenge kereslettől szenved, míg a kiskereskedelem a munkaerőköltségek növekedésével néz szembe. A közlekedési ágazat helyzete azonban valamivel jobbnak tűnik, bár azt is megsínyli a magas költségek és a szakképzett munkaerő hiánya. A vendéglátóipar súlyosan érintett: a növekvő bér- és energiaköltségek a beruházások visszaeséséhez vezetnek.

Politikai igények és perspektívák

Torsten Haasch, az IHK vezérigazgatója sürgős intézkedést kér a politikusoktól. Ez magában foglalja a reformhátralék csökkentését és a nem bérjellegű munkaerőköltségek 40 százalék alá csökkentését. Kiemeli, hogy e lépések nélkül nem látszik a térség gazdasági helyzetének javulása. Egyre nagyobb a vágy a speciális források felhasználására a regionális gazdaság támogatására. A minimálbérről szóló vita kapcsán kiderül, hogy ez mekkora nyomást gyakorol a cégekre.

A Minimálbér jutalék Nemrég úgy döntött, hogy a minimálbért 2026-ban 13,90 euróban, 2027-ben pedig 14,60 euróban határozza meg. Ez jóval a szövetségi kormány koalíciós megállapodásában meghatározott 15 eurós cél alatt maradt. A közvitában számos mítosz kering a magasabb minimálbér hatásáról, miközben a tanulmányok azt mutatják, hogy a minimálbér 2015-ös bevezetése óta nőtt a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. A magasabb minimálbér különösen az alacsony bérek szektorát erősítené és csökkentené a fluktuációt, ami sok vállalat számára előnyt jelent.

Összességében világos, hogy a Mecklenburg-Elő-Pomeránia vállalatainak sürgősen politikai támogatásra van szükségük a gazdasági kihívások leküzdéséhez. A vállalkozók aggodalmait és félelmeit komolyan kell venni, hogy ne csak túléljenek, hanem boldoguljanak is.