A braunschweigi kutatók elindítják a fenntartható repülés forradalmi korszakát!

A braunschweigi kutatók elindítják a fenntartható repülés forradalmi korszakát!

Braunschweigben sok minden történik a repüléstechnika területén. Jens Friedrichs professzor, a Braunschweigi TU Repülőgép-meghajtási és Turbógépészeti Intézetének vezetője vezetésével intenzív kutatás folyik a fenntartható megoldások kidolgozása érdekében. A „Fenntartható és Energiahatékony Repülés” (SE²A) Kiválósági Klaszter részeként Európában egyedülálló tesztpadokat és interdiszciplináris kutatási megközelítéseket fejlesztenek ki, amelyek célja a repülés klímabarátabbá tétele. A TU Braunschweig szerint a Propulsion Test Facility az egyik ilyen fontos vizsgálati létesítmény, amelynek felépítése több mint egy évtizedet vett igénybe.

Friedrichs, aki még emlékszik első repülésére az Airbus A380-assal, úgy látja, hogy a jelenlegi fejlesztések szükségesek a fenntarthatóbb repülés felé vezető úton. Arra a kérdésre, hogy milyen változtatásokra van szükség az iparágban, kifejti, hogy a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében a hosszabb repülési idők és a klímabarátabb útvonalak is reálisak. Hangsúlyozza, hogy „a repülésre a jövőben is szükség lesz”, de az iparnak tovább kell fejlődnie az ökológiai érzék biztosítása érdekében, a megfizethető árak fenntartása mellett.

Innovációk és kihívások

A repülési iparban nagy változások következnek, és nem csak Braunschweigben. A Heart Aerospace cégnek is nagy tervei vannak: új mércét állít fel az X1-gyel, a világ legnagyobb elektromos repülőgépével. Roland Berger szerint a tesztrepülések ez év végén kezdődnek, a 30 utast szállító ES-30 piacra lépésével várhatóan előrelépést jelent az ES20,2 ennek ellenére a fejlesztés8. mérsékelt csökkentése a CO₂-kibocsátásban, ami azt mutatja, hogy az iparágnak még hosszú út áll előtte.

A légi közlekedés jelenleg jelentős mértékben hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához, és bár a modern kialakítás akár 30%-kal is csökkentheti az üzemanyag-fogyasztást, a jelenlegi technológiák iránti általános igény jelentős. A Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsa becslése szerint 2050-ig körülbelül 5 billió dollárra lesz szükség ahhoz, hogy az iparág nettó nulla kibocsátást érjen el. A globális CO₂-kibocsátás körülbelül 2,5%-a jelenleg a légi közlekedésből származik – ez riasztó adatok egy főre jutó magas kibocsátást okozó iparág számára.

Európai együttműködés a tiszta repülésért

A klímabarát légi közlekedés megvalósítására irányuló erőfeszítések nem állnak meg Európánál. A Clean Sky 2 Technology Evaluator az új repülőgép-technológiákban rejlő lehetőségeket vizsgálja a CO₂ és a zaj csökkentésében. A DLR úgy találta, hogy jelentős előrelépés érhető el a károsanyag-kibocsátás növekedésének felére csökkentésével a flotta megújításával. Az értékelés eredményeit beépítik az utód Clean Aviation programba, és célja az európai versenyképesség erősítése.

Az olyan technológiák, mint a hidrogénhajtások, a hibridizáció és az alternatív üzemanyagok kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy a repülés jövőálló és klímabarát legyen. Az iparág fejlődése nemcsak csökkentheti a CO₂-kibocsátást 2050-re, hanem akár 40%-kal több értéket is termelhet az európai légiközlekedési ágazatban. Ez mutatja, milyen fontos az európai kutatási együttműködés.

Összefoglalva, a légiközlekedési ágazatnak komoly kihívásokat kell leküzdenie, de emellett nagyszerű lehetőségeket is kínál. Miközben az ipar innovációkkal és technológiai fejlesztésekkel kísérletezik, a légi közlekedés zöldebb jövőjének reménye továbbra is kulcsfontosságú cél a kutatók és a vállalatok számára egyaránt.