CDU-székház Göttingenben: az aktivisták tiltakozó falat építenek!

CDU-székház Göttingenben: az aktivisták tiltakozó falat építenek!

A göttingeni politikai konfliktus színterén jelenleg egészen különleges látvány tárul elénk: a gyanúsított aktivisták gyorsan falat építettek a helyi CDU-székház bejárata elé. Körülbelül másfél méter magas falat, amelyet a friss habarcsnak köszönhetően nagyon könnyű volt lebontani. Ezen a szimbolikus korláton a következő feliratú transzparensek láthatók: „A háborút szító és rasszista izolacionista politikája miatt bezárták.” Ez a kissé szokatlan tiltakozás igen nagy feltűnést keltett és okoz a városban. NDR beszámol az incidens reakcióiról és következményeiről.

Fritz Güntzler, a Bundestag tagja és a CDU kerületi elnöke világossá tette, mennyire elborzadt a helyzet. Elítéli ezt a tettet, és a politikai kultúra aggasztó fejleményének tartja. Az állambiztonsági hivatal jelenleg is vizsgálja a kényszerhelyzetet és a vagyoni károkat, bár nem ez a fal az első eset, hogy a CDU göttingeni székháza tiltakozások célpontja. Festékzsákokkal támadták meg az épületet még februárban.

Történelmi áttekintés: A fal építése

A közelmúlt eseményei alapján elgondolkodhatunk a falak szimbolikáján a történelemben. Kirívó példa a berlini fal építése, amely 1961. augusztus 13-án kezdődött. Akkoriban mintegy 10 000 nép- és határrendőr mindent megtett, hogy kettévágja a várost és elzárja az NDK-t a Szövetségi Köztársaságtól. 13 ellenőrzőpont kivételével minden szektorátkelőhelyet lezártak. Ez a radikális bezárás az NDK kormányának jól őrzött államtitka volt, amint azt a Szövetségi Levéltár is mutatja.

A reakciók nemzetköziek és sokkolóak voltak. Konrad Adenauer kancellár a négyhatalmi egyezmény megszegésének nevezte a bezárást, és „zsarnokságnak” minősítette az NDK rezsimet. Willy Brandt, Berlin akkori kormányzó polgármestere felszólította az ENSZ beavatkozását. Ezek a politikai reakciók azt mutatják, hogy a fal építése mennyire felforrósította az indulatokat és tovább szította a hidegháborút.

Egy darab történelem, ami megmaradt

A berlini fal több mint 28 évig állt, és a megosztottság és a hidegháborús konfliktusok szimbólumává vált. A történészek 125 és 206 közöttire becsülik a Fal áldozatainak számát, rávilágítva a politikai akadály mögött meghúzódó kegyetlen valóságra. A Fal építésének ez a Bundestag-dokumentumokkal alátámasztott áttekintése azt mutatja, hogy a falak nemcsak betonból állnak, hanem az őket befolyásoló emberek történeteiből és sorsaiból is.

Kiderül, vajon a göttingeni CDU-székház előtti jelenlegi fal is új történelmet ír-e a politikai tájon. Egy biztos: a téma valószínűleg még sokáig szóba kerül.