A harmadik kultúrájú gyerekek kihívásai: Élet a világok között
Tudja meg, hogyan alakítja a nomád szülőség a „harmadik kultúrájú gyerekek” érzelmi kihívásait, és milyen támogatásra van szükség.

A harmadik kultúrájú gyerekek kihívásai: Élet a világok között
A külföldön élő családok világa tele van kihívásokkal – különösen a „Third Culture Kids”-ként (TCK) emlegetett gyerekek számára. Sophie Ménard, ötgyermekes édesanya és tapasztalt expat, a „French Expat” című podcastjában a nomád szülőséggel járó örömökről és nehézségekről beszél. Az elmúlt 15 évben Skóciában, Németországban, Dubaiban és legutóbb Franciaországban élt. Történetében felvázolja azokat az egyedi, de érzelmi akadályokat is, amelyeket gyermekeinek le kell küzdeniük, amikor különböző kultúrákban nőnek fel. A French Morning beszámolója szerint…
A harmadik kultúra gyermekei számára a felnőtté válás gyakran formáló, de nem mindig könnyű élmény. Folyamatosan át kell tájékozódniuk, új barátokat kell szerezniük, és meg kell küzdeniük a különböző iskolákban és nyelvi környezetekben. Sophie hangsúlyozza, hogy ezek a kiigazítások érzelmi erőfeszítést igényelnek, és gyakran az életkoruknak megfelelő kihívásokkal járnak, mint például az esti könnyezés és az átmenet nehézségei. A gyorsaság, amellyel eltávolodnak egy helyről, megnehezíti bennük az összetartozás érzésének kialakulását Az UFE leírja....
Az érzelmi kihívások
Ahogy Sophie Ménard megjegyzi, elsősorban az érzelmi teher viseli a fiatal emigránsokat. Gyakran nehezen tudnak beilleszkedni új társadalmi csoportokba. Különösen a 10 és 12 éves koruk között mozgó gyerekek érzik jobban a stresszt, mivel ebben a korban kezdenek azonosulni kortárscsoportjukkal. Ezt illusztrálják az olyan példák, mint Juliette, aki 13 évesen négy országban élt, és most újra ellenáll a költözésnek, vagy Juan, akinek 15 évesen nehezen talál új barátokat Costa Ricában. Az UFE kiemelései....
A kutatások azt mutatják, hogy a felnőtté válás folyamata különböző kulturális hatások kölcsönhatásában megy végbe. És itt válik döntővé a szülők és a szociális támogatás szerepe. A szülők úgy támogathatják gyermekeiket, hogy hallgató fület kínálnak, és segítik őket új társadalmi kapcsolatok kialakításában. Ez történhet a tanárokkal való beszélgetésen vagy a megfelelő szabadidős tevékenységek megtalálásán keresztül. Egy pszichológus támogatása, mint például Paula Vexlir, szintén segíthet csökkenteni a gyermekek érzelmi stresszét ahogy a kutatások is mutatják....
Családi alkalmazkodás és támogatás az expat életben
Az alkalmazkodás kihívása azonban nemcsak a gyerekeket érinti, hanem az egész családot. A tanulmányok azt mutatják, hogy a kitelepült családok sikeres integrációja minden tag alkalmazkodásától függ. Bár a hangsúly gyakran a gyerekeken van, fontos, hogy ne hanyagoljuk el a szülőket és pszichoszociális szükségleteiket. Az olyan stressztényezők, mint a munkahelyváltás és a kulturális különbségek, hatással lehetnek a családi kötelékekre. A sikeres beilleszkedéshez elengedhetetlen a családi egység erős érzése és a jó kommunikációs készség mint a tanulmányban olvasható....
A kutatás eredményei is hangsúlyozzák a megelőző intézkedések – például a kivándorlás előtti képzés vagy a családtanácsadás – szükségességét, amelyek megkönnyíthetik a családok alkalmazkodását az új élethelyzethez. A megfelelő hálózat és a hasonló gondolkodású emberek támogatása gyakran a siker kulcsa a kitépettség érzésének leküzdésében.
Egy dolog biztos: a „harmadik kultúra gyermekei” előtt álló kihívások összetettek, és életük teljes spektrumára kiterjednek. Nem szabad alábecsülni azt az érzelmi erőfeszítést, amelyet a szülőknek és a gyerekeknek meg kell tenniük. Továbbra is reménykedni kell abban, hogy a jövőben még jobban tudatosul e gyermekek szükségletei annak érdekében, hogy pozitívan fejlődhessenek életük rendkívüli valóságában.