Roswall uniós biztos Alsó-Szászországba látogat: a láp- és madárvédelem a fókuszban!

Roswall uniós biztos Alsó-Szászországba látogat: a láp- és madárvédelem a fókuszban!

2025. november 17-én az EU környezetvédelmi, vízállósági és körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall Alsó-Szászország és Bréma régiójába látogatott. Látogatásuk középpontjában a réti madarak és a lápok védelme állt. Enyhén esős időben értesült a brémai blokkvidéki „GreenMoor II” projektről és a „nedves háromszögről”. Roswallt elkísérte Jan Ceyssens, a kabinet helyettes vezetője, valamint Lena Düpont, David McAllister és Stefan Köhler EP-képviselők.
A látogatás során Lena Hauschildt, az Alsó-Szászország/Brémai Grassland Center munkatársa elmagyarázta, hogyan mérik a kibocsátást különböző vízszinteken. Dr. Holger Hennies, a Vidéki Népek elnöke optimizmusát fejezte ki a Brémai Mezőgazdasági Egyesülettel közösen szervezett tárgyalásokkal kapcsolatban. A nap folyamán több téma is szóba került, többek között a vízszintszabályozás iránti megújult elkötelezettség és a tőzeglápok helyreállítása, amelyek kulcsszerepet játszanak az üvegházhatást okozó gázok csökkentésében az állandó gyepek révén.

Együttműködés a természetvédelemért

„Szabályozás helyett együttműködés” volt a nap mottója. Hennies kiemelte, hogy elengedhetetlen a pozitív együttműködés a mezőgazdaság, a természetvédelem és a politika között. Szóba kerültek a „vörös területeken” a műtrágyaszabályozás okozta nehézségek is, amelyek növényhiányhoz vezetnek. Kritikus volt a kollektív büntetésekkel szemben a szennyező fizet elv nélkül. Ezen a napon vitaindító beszédek hangzottak el a vízvédelmi területi tanácsokról, valamint az alsó-szászországi és németországi tápanyag-helyzetről, amelyek a helyzet javításához kívánnak kiindulópontot adni.

A tőzeglápok védelmének szükségességét a szövetségi klímavédelmi törvény is egyértelműen körvonalazza. Ezek a talajok, amelyek Németország mezőgazdasági területének körülbelül 8%-át teszik ki, fontos szén-elnyelők, és döntő szerepet játszanak a víz körforgásában. Évente megközelítőleg 53 millió tonna CO2-kibocsátás keletkezik a lecsapolt tőzeglápok lebontásából. A szövetségi kormány ezért kezdeményezte a Nemzeti Lápvédelmi Stratégiát, amelynek célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának évi 5 millió tonna CO2-egyenértékkel való csökkentése 2030-ig. A hangsúly az újranedvesítési intézkedéseken van a kibocsátási egyensúly javítása és az érintetlen lápok, mint természetközeli erőforrások népszerűsítése érdekében.

Innovatív megoldások

Jövőorientált megközelítés a mocsárművelés, amelyben a nedves mocsaras területeket fenntarthatóan hasznosítják. Ide tartozik például a gyékény és a tőzegmoha termesztése, valamint a vízibivaly tartása. A Szövetségi Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Minisztérium (BMEL) 2032-ig mintegy 80 millió euró összeggel támogatja az ilyen lehetséges felhasználásokat. Az új termesztési módokra való átállás kihívást jelent a gazdálkodók számára, mivel gyakran új gépekre és értékesítési csatornákra van szükség.

A 2030-as klímavédelmi program keretében támogatást kapott a fotovoltaikus rendszerek és a mezőgazdasági felhasználás kombinációját képviselő agrofotovoltaik is. Ezt az innovatív megközelítést a jövőben az újranedvesített lápvidéken is támogatni kell. A Greifswaldi Egyetem jelenlegi tanulmánya a fotovoltaikus rendszerek mocsaras területekre gyakorolt ​​hatásait kutatja, és ezáltal hozzájárul a fenntartható gyakorlatok továbbfejlesztéséhez a mezőgazdasági szektorban.

Összegzésként elmondható, hogy a nap nemcsak a lápvédelemnek adott fontos lendületet, hanem rávilágított a mezőgazdaság és a természetvédelem területén a különböző szereplők együttműködésének szükségességére is. Ennek megfelelően olyan jövőorientált koncepciókra van szükség, amelyek támogatják a klímavédelmet és kilátásokat kínálnak a gazdálkodóknak.

A tőzeglápok védelmével kapcsolatos aktuális fejlesztésekről további információk a címen találhatók Vidékies, BMELH és Agriculture.de.