Platón küldetés: Göttingen előremozdítja az exobolygók keresését!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Göttingen központi szerepet játszik a 2026-ban induló Plato exobolygó-misszióban. Itt a fontos adatokat elemezzük.

Göttingen spielt eine zentrale Rolle in der Exoplaneten-Mission Plato, die 2026 startet. Wichtige Daten werden hier analysiert.
Göttingen központi szerepet játszik a 2026-ban induló Plato exobolygó-misszióban. Itt a fontos adatokat elemezzük.

Platón küldetés: Göttingen előremozdítja az exobolygók keresését!

A csillagászat világában Európa Platón exobolygó-missziója jelentős előrelépést tett, amely mind a tudósokat, mind az űrrajongókat izgatja. Mint a Göttinger Tageblatt honlapja jelentették, Az OHB System AG oberpfaffenhofeni tisztatermeibe sikeresen telepítették a 26 legmodernebb kamerával felszerelt optikai padot. Ezeket a kamerákat arra használják, hogy észleljék a csillagok fényerejének finom csökkenéseit, amelyek az exobolygók áthaladását jelzik.

De ez még csak a kezdet! A kamerák egy hatalmas léptékű adat generálására képes rendszer részét képezik – a becslések szerint ez több tíz petabájtos lesz. Ezeket az információkat a göttingeni Max Planck Naprendszer-kutató Intézet (MPS) újonnan megjelenő Plato Data Centerében (PDC) elemzik majd. Itt fektetik le a Föld-szerű bolygók létezésével kapcsolatos alapvető kérdések kutatásának alapjait.

Kitekintés a jövőbe

Ez az izgalmas küldetés a tervek szerint 2026 végén indul. A tervezésért és a végrehajtásért a Német Repülési Központ (DLR) Űrkutatási Intézete felel. Platón célja sürgősen kideríteni, hogy Földünk egyedülálló-e, vagy vannak-e hasonló bolygók, amelyek potenciálisan életet rejthetnek. A négyéves küldetés során több mint 200 000 csillagot figyelnek meg – ez a csillagközi kutatás igen nagy darabja!

A következő néhány évben az Európai Űrügynökség (ESA) még további támogatást tervez Platónnak. Like a HJKC oldalán lehet olvasni, A küldetés emellett jelentős betekintést nyújt e bolygók tömegébe, méretébe és korába, és megvizsgálja lakhatóságukat. Ez az aszteroszeizmológia részeként történik, amely módszer lehetővé teszi a tudósok számára a csillagok belső szerkezetének és evolúciójának elemzését.

Technológiai finomítások

A kamerák 25 másodpercenként készítenek képeket, és kameránként lenyűgöző 20,3 megapixeles felbontást tesznek lehetővé, ami összesen lenyűgöző 2,11 gigapixelt eredményez a teljes űreszközön. Ez a technológia már több teszten is sikeresen átesett, ami egyértelműen alátámasztja a küldetés működési felkészültségét. Különös figyelmet fordítanak a kamerák hőmérséklet-szabályozására, amelyet innovatív módon valósítottak meg. Ezeket a fejleményeket az ESA munkatársai és az iparág képviselői folyamatosan figyelemmel kísérték – olvasható az Astronomie.info oldalon említik.

Összességében Platón most kapja meg az utolsó simításokat, mielőtt az űrszonda megkezdi útját az L2 Lagrange pont felé, amely körülbelül 1,5 millió kilométerre van a Földtől. Itt a küldetés több ezer napszerű csillag oszcillációját méri, és ezáltal jelentősen bővíti a bolygórendszerekről alkotott ismereteinket.

A kutatók egyértelműen bebizonyították, hogy jó kezük van, hiszen a Platón-misszióval Európa döntő lépést jelent az exobolygók és lehetséges életkörülményeik kutatásában.