Suche
Mein Konto
Hannover a diszkriminációs vitában: fodrászkedvezmény a fejkendőt viselőknek!
Egy hannoveri fodrász kedvezményt kínál a fejkendőt viselő nőknek, de vitákat vált ki a diszkriminációról és az egyenlő bánásmódról.
Hannover a diszkriminációs vitában: fodrászkedvezmény a fejkendőt viselőknek!
Hannoverben egy fodrász nagy feltűnést kelt a fejkendőt viselő nőknek szóló akciós akciójával. A szalon szerdánként 40 százalékos kedvezményt biztosít minden szolgáltatásra, de csak a fejkendőt viselő nők számára. Ez a reklámkampány most rávett egy 82 éves, fejkendő nélküli nőt, hogy lépjen kapcsolatba a diszkriminációellenes ügynökséggel, mert úgy érezte, hogy diszkriminálják. Panasza jogi vitát váltott ki a valláson alapuló megkülönböztetésről, amelyet az általános egyenlő bánásmódról szóló törvény (AGG) tárgyal. A [Welt] szerint (https://www.welt.de/vermischtes/article68d0f242b1b09c2568c8bc12/Hannover-Friseur-bewirbt-Rabatt-nur-fuer-Damen-mit-Drucktuch-Frau-meldet-home anti-becridet-ho ügynökség) támogatást kap a jogtudósoktól, akik az intézkedést esetleges egyenlőtlen bánásmódként értékelik.
A szalon tulajdonosa, Celal Kilic muszlim kurd, aki ezzel a kampánysal szeretné felhívni a figyelmet szalonja új emeletére. Ez a padló kizárólag nők számára készült, hogy a muszlim nők biztonságban érezhessék magukat. Kilic kifejti, hogy a régióban kevés a lehetőség a fejkendős nők számára, és reméli, hogy ezzel a kezdeményezéssel sikerül összehozni az embereket és nyitott légkört teremteni anélkül, hogy bárki is hátrányos helyzetbe kerülne.
Jogi értékelés és társadalmi kontextus
Az ilyen kedvezmények jogi keretei összetettek. Gregor Thüsing, a Bonni Egyetem professzora a kedvezményt az AGG értelmében „közvetett egyenlőtlen bánásmódként” írja le. Hangsúlyozza, hogy bár a „fejkendő” attribútum nem szerepel kifejezetten a törvényben, mégis szorosan kapcsolódik bizonyos vallási meggyőződésekhez. Volker Boehme-Neßler alkotmányjogász egyértelmű, objektív indoklás nélküli diszkriminációnak tartja a kedvezményt. Hangsúlyozza, hogy a fejkendő nélküli nők számára is lehetővé kell tenni a védett környezet kialakítását, ami tovább szítja az egyenlő bánásmódról szóló vitát LTO.
Ezen túlmenően szóba kerül, hogy egyes csoportok – például idősek vagy gyermekek – kedvezményei milyen mértékben indokoltak társadalmi részvételük elősegítése érdekében. A fejkendős nők kedvezménye viszont diszkriminatívnak tekinthető, még ha védekezési igényt is jelez. Szóba kerül, hogy a kedvezmény segít-e, és ha igen, hogyan kompenzálja a szakmai életben tapasztalható diszkriminációt, amely témával már több tudományos munkában is foglalkoztak, például Elisabeth Holzleithner elemzésében, amely a fejkendő körüli konfliktusokkal foglalkozik De Gruyter.
Összességében meg kell nézni, hogyan alakulnak a jogi viták, és hogy a fodrász fenntarthatja-e kedvezményes akcióját, vagy szükség lesz-e változtatásokra az ügyfelek egyenlő bánásmódja érdekében.