Küzdelem az osztályzatért: Göttingenben perelnek a vizsgázók a vizsgaeredmények ellen!

Küzdelem az osztályzatért: Göttingenben perelnek a vizsgázók a vizsgaeredmények ellen!

A vizsgajog izgalmas fordulata vitát vált ki tudományos körökben. A második írásbeli államvizsgán megbukott vizsgázó esetében jogi vita alakult ki, amely jól jellemzi azokat a kihívásokat, amelyekkel sok hallgató szembesül. A döntést 2025. június 17-én hozták meg, miután a vizsgázó már az első próbálkozáson megbukott, és most úton van egy újabb próbálkozáson. Gyakornoki útja 2021. szeptember 1-jén kezdődött.

A 2024. januári pótfelkészítő szolgáltatást és ismételt vizsgálatot követően az érintett értesítést kapott további mulasztásáról. Erre a hírre reagálva védekezett és kifogást nyújtott be. A Göttingeni Közigazgatási Bíróságon benyújtott keresete most döntésre vár. A vizsgázó a szóbeli vizsgára való ideiglenes felvétele érdekében ideiglenes jogvédelem iránti kérelmet is benyújtott. A sürgős kérelmet azonban a Göttingeni Közigazgatási Bíróság elfogadhatatlanként elutasította.

A szóbeli vizsgára bocsátás vita

A VG Göttingen elutasításának oka egyértelmű volt: a szóbeli vizsgára való ideiglenes felvétel nem volt elrendelési eljárás tárgya. Végül az NJAG 12. § (4) bekezdése szerint nem határozható meg az összesített vizsgaosztályzat, ha a vizsgázó nem teljesítette legalább „elégséges” minősítéssel az előírt három felügyelői dolgozatot. A vizsgabizottságnak az NJAG 12. szakasz 5. bekezdése szerinti eltérési határozata szintén nem lehetséges végleges írásbeli beadvány nélkül.

A Lüneburgi Felső Közigazgatási Bíróság azonban, amelyhez az érintett panaszt nyújtott be, másként döntött. Megállapította, hogy az NJAG 12. § (4) bekezdése nem határoz meg konkrét számítási időt az általános vizsgaosztályzatra. Ez azt jelenti, hogy a végső osztályzat a bírósági eljárás jogerős befejezése után is megállapítható. Az is elképzelhető, hogy az ellenőrző bizottság később hoz majd eltérési határozatot. Fontos, hogy a vizsgáztatók a vizsganapon túl is meg tudják őrizni összbenyomásukat.

A vizsga felépítése és jelentése

De mi is tartozik valójában egy szóbeli vizsgához? szerint a Göttingeni Egyetem a szerkezet egyértelműen szabályozott. A vizsga egy főtárgyi vizsgára oszlik, amely az előadó tanítási területén történik, és két melléktárgyi vizsgára, amelyeket melléktárgyi vizsgáztatók tesznek. Érdekesség, hogy melléktárgy a Göttingeni Egyetem másik karáról is érkezhet.

A főtárgyi vizsga követelményei magasak: A mély tudományos ismeretek mellett a kritikai ítéletalkotás képessége is szükséges. Tehát nem egy könnyű teszt, amivel itt szembesülnek a vizsgázók. A vizsgamódszerek közé tartozik az is, hogy minden szóbeli vizsgáról jegyzőkönyv készül, az érdemjegyet pedig a vizsgáztatók és az értékelők határozzák meg.

Kihívások a könyvvizsgálati jogban

A vizsgák jogi keretei összetettek. A vizsgák nem csak a képzési folyamat részét képezik, hanem a vizsgázók szakmai jövője szempontjából is kulcsfontosságúak. Az eljárási szabályok rendkívül fontosak. Hangos Teipel törvény Gyorsan becsúszhatnak az eljárási hibák, legyen szó a határidők figyelmen kívül hagyásáról vagy a nem megfelelő vizsgafeltételekről.

Az ilyen hibák feltárásának az esélye gyakran alacsony, mivel sok esetben a fájlok ellenőrzése nem elegendő a bizonyításhoz. A kérdés az, hogy mennyire fontos a helyes eljárás a vizsgák során, és mennyire függenek a hallgatók az eljárások jogszerűségétől. Az OVG Lüneburg döntése sok vizsgázó számára úttörő lehet, és maradandó hatással lehet a vizsgarendszerre.