Jean Le Gall: Szatirikus utazás a poszt-európai Rómán keresztül!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Jean Le Gall „Dernières nouvelles de Rome et de l’existence” című regényében az 1960-as évek olasz társadalmának kritikus nézetét mutatja be.

Jean Le Gall präsentiert in seinem Roman „Dernières nouvelles de Rome et de l’existence“ eine kritische Sicht auf die italienische Gesellschaft der 1960er Jahre.
Jean Le Gall „Dernières nouvelles de Rome et de l’existence” című regényében az 1960-as évek olasz társadalmának kritikus nézetét mutatja be.

Jean Le Gall: Szatirikus utazás a poszt-európai Rómán keresztül!

Aki szeretne Róma utcáira vinni, nem hagyhatja figyelmen kívül Jean Le Gall „Róma újdonságai és létezése” című új művét. A Bordeaux-ban született, Párizs és Gers között élő szerző az 1960-as évek végén egy nyüzsgő metropoliszba kalauzolja el olvasóit. Hogyan Franciaország 3 A beszámolók szerint a főszereplő Nicola Palumbo figyelemre méltó átalakuláson megy keresztül – egy új politikai mozgalom újonnan megválasztott főtitkáraként rövid időn belül megrántja a szakadást, és kanapéértékesítővé válik. Csak annyit lehet mondani, hogy a politikai szcéna ízlés szerint valószínűleg nem illett hozzá!

A regény 1969-ben játszódik, a gazdasági fellendülés, de az anarchista bombázások okozta zűrzavar idején is. E történelmi forgatag közepette Palumbo nemcsak környezetét figyeli, hanem saját létére is reflektál átgondolt és tömör mondatokkal. Le Gall elegáns és világos stílusban számol be gondolatairól, amely nem mutat beletörődést a politikába. Mint maga a szerző Goodreads feltárja, a „Dernières nouvelles de Rome et de l’existence” meggyőző példája a „Comédie à l’italienne”-nek, amelyet a komédia és a komoly, introspektív témák keveréke jellemez.

Bepillantás Palumbo belső életébe

Mi mozgatja igazán Palumbót? Mindig vannak jelenetek, amelyek az ő belső konfliktusát tükrözik. Ezek az élénken leírt pillanatok megmutatják, hogyan szenved Palumbo mentális betegségében, ugyanakkor az olvasók nem tudnak nem mellette nevetni, mivel belső párbeszédet folytat önmagával. Gallimard leírja, hogyan válik Palumbo egyre inkább elszigetelődik a valóságtól; minél többet figyel, annál bizonytalanabbá válik létezésének értelmét illetően.

Le Gall rávilágít az olasz rugalmasságra, és párhuzamot von olyan nagyszerű filmrendezőkkel, mint Ettore Scola és Dino Risi. Palumbo azon képessége, hogy a társadalmi felfordulás idején elmélkedjen, közelebb hozza az olvasót egy olyan ember tehetetlenségéhez és humorához, aki a létezés megfigyelésének döntő helyszínére érkezett. Az utcáról nézve Róma állapota nemcsak személyes dráma, hanem a fogyasztói társadalom kudarcainak tükre is.

Bizarr találkozások és élénk karakterek

A Palumbo körüli szereplők éppoly bizarr, mint bonyolultak. A gigolótól az alkotói válságban lévő írón át a vállalkozó szellemű, prófétai képességekkel rendelkező férfiig Le Gall élettel teli környezetet teremt, amely az olasz filmművészet nagy drámáit idézi. Különleges pillanat az állatkertből megszökött, a kanapékon pihenő majmok – ez a kép undort és nevetést is kiválthat.

Bár néha saját múló létezésére emlékeztet, Palumbo Rómán keresztüli utazása mindezen események és hatások közepette mélyen emberinek tűnik. A szerzőnek sikerül harmonikusan ábrázolnia a belső konfliktus és a külvilág közötti feszültséget, és egy lebilincselő történetet kínál az olvasónak, amely sokáig visszhangzik.

A „Dernières nouvelles de Rome et de l’existence” megmutatja, hogy az élet a legnehezebb pillanatokban is megy tovább, és hogy a létezés megfigyelésének művészete időtlen élvezet lehet. Le Gall képe a városról és az emberekről emlékezetes, és azt mutatja, hogy valamilyen módon mindannyian összekapcsolódunk.