Succès Masra ellenzéki vezetőt 20 év börtönre ítélték: sokk Csád számára

Succès Masra ellenzéki vezetőt 20 év börtönre ítélték: sokk Csád számára

A csádi politikai helyzet kiéleződött: Succès Masrát, a Les Transformateurs ellenzéki párt vezetőjét 2025. augusztus 9-én 20 év börtönbüntetésre ítélték. Agence Africa. A vádak közé tartozik a „gyűlöletüzenetek” terjesztése és a „gyilkosságnak való megfelelés” a május 14-én Mandakaóban zajló halálos közösségek közötti konfliktus keretében. Ezekben az összecsapásokban 42 ember vesztette életét.

Masra Mahamat Idriss Déby elnök éles kritikusaként pozicionálta magát. A Human Rights Watch (HRW) politikai indíttatásúnak minősíti a pert, és az elítélést az ország korábban virágzó politikai ellenzéke elleni újabb támadásnak minősíti. A bíróság emellett egymilliárd CFA frank pénzbírságot szabott ki Masrára, ami körülbelül 1,8 millió dollárnak felel meg.

Háttér és reakció

Az igazságszolgáltatási rendszer kritikus nézete nem új keletű: a HRW hangsúlyozza, hogy a csádi jogi keretek egyre korlátozóbbak. Masrával együtt összesen 74 másik vádlottat ítéltek el, néhányan közülük 20 év börtönt is töltenek. Az országban uralkodó kritikus légkör a politikai elnyomás fokozódását jelzi, különösen a 2024 májusára tervezett választások előtt. Idriss Déby hosszú távú elnök 2021. áprilisi halála óta a polgári környezet hatalmas állami támadásoktól és az ellenzéki tagok elleni szigorításoktól szenved.

Porhordó a politikai táj: 2022 végén a lakosság elkeseredettsége tiltakozásokba tört ki, amikor a katonai kormányzat átmeneti időszakát két évvel meghosszabbították. Az eredmény több száz halálos áldozat és sok sérült volt a brutális rendőri műveletekben. A helyzet jelenleg nem tűnik rózsásnak, különösen Yaya Dillo ellenzéki vezető 2024 februárjában, a biztonsági erők által elkövetett erőszakos halála után.

Masra viharos politikai karrierje

Succès Masra nem volt mindig börtönben, de letartóztatásáig továbbra is aktív politikai szerepet játszott. Egy ideig még miniszterelnök is volt, de 2024 májusában lemondott, azzal vádolva a kormányt, hogy választási csalásra ösztönöz. Masra egy évvel ezelőtti öntörvényű száműzetése utáni visszatérésével, a békemegállapodást követően a politikai stabilitásban reménykedett. De a rá nehezedő nyomás az elnyomás gyors visszaeséséhez vezetett.

A fejlődés alapvető fontosságú a szétszakított csádi társadalom számára: több mint 120 etnikai csoport él egymás mellett és egymással, és gyakran keverednek történelmi konfliktusokba. Egyes csoportok dominanciája ismételten feszültségekhez vezet, különösen a muszlim-arab északi és az afrikai-keresztény déli rész között. Csád a világ egyik legszegényebb országa, és széles körben elterjedt korrupciótól szenved.

Ebben a helyzetben a kérdés továbbra is fennáll: hogyan pozícionálja magát a nemzetközi közösség, amely Csádot stratégiai partnernek tekinti az iszlamista terror elleni küzdelemben, miközben a Déby család rezsimje továbbra is elnyomja a civil társadalmat és az ellenzéki mozgalmakat?

A Human Rights Watch sürgős cselekvésre szólít fel a politikai jogok biztosítása és a békemegállapodás tiszteletben tartása érdekében, amelyet a kormány a jelek szerint figyelmen kívül hagy, amikor Masra visszatér. A választások idejének közeledtével az ellenzékre nehezedő nyomás tovább növekszik.

A következő néhány hónap döntő jelentőségű lesz Csád számára: megnyugszik a politikai helyzet, vagy fennáll az erőszak és a tiltakozások további fellángolásának veszélye? A közelmúlt eseményei alapján úgy tűnik, hogy az inga inkább az elnyomás irányába lendül.

Források: Agence Africa, Human Rights Watch, bpb.de.