Veszélyben az acélipar: Groebler súlyos munkahelyek elvesztésére figyelmeztet!

Veszélyben az acélipar: Groebler súlyos munkahelyek elvesztésére figyelmeztet!

Mi hajtja a németországi acélipart? Ez a kérdés a mai „Acél-csúcstalálkozó” óta a kancelláriai viták középpontjában áll. Gunnar Groebler, az Acélipari Szövetség elnöke aggodalmának adott hangot az ipari munkahelyek hosszú távú elvesztésének közelgő kockázata miatt Németországban. Az amúgy is nagy nyomás alatt álló acélipar különösen az iparosodott régiókkal szembesül, ahol a bizonytalanság és a jövőtől való félelem uralkodik. Groebler hangsúlyozta az ország ipari bázisának biztosításának fontosságát a társadalmi béke megőrzése érdekében. Körülbelül 5,5 millió munkahely függ közvetve vagy közvetlenül az acéligényes értékláncoktól, ami aláhúzza aggodalmának sürgősségét.[SAT.1 regionális]

A másfél órás acélügyi csúcstalálkozót Friedrich Merz (CDU) kancellár hívta össze, és az érintett szövetségi államok iparának, szakszervezeteinek és miniszterelnökeinek képviselői vettek részt. A kihívásokkal teli gazdasági környezetben, ahol a magas költségek és a nemzetközi verseny nehezedik, az acélipar mind a csökkenő hazai kereslettel, mind az emelkedő energiaköltségekkel küzd. A németországi nyersacéltermelés csaknem 12 százalékkal esett vissza 2025 első felében, ami a 2009-es pénzügyi válság óta a legalacsonyabb termelésnek felel meg.[napi hírek]

Kihívások és jövőbeli kilátások

A német és európai acélgyártók kényelmetlen versennyel néznek szembe az ázsiai riválisokkal, amelyek a globális nyersacél közel háromnegyedét állítják elő. Itt különösen Kína áll az élen, majd India következik. Az Európai Unió a második helyen áll a globális termelésben 14 százalékkal, de a német acélágazat továbbra is vezető szerepet tölt be az EU-n belül.[napi hírek]

Az iparág képviselői ezért erőteljesebb kereskedelmi intézkedéseket szorgalmaznak az árdömping ellen és versenyképes energiaárakat a vállalatok túlélésének biztosítása érdekében. Különösen az úgynevezett „energiaköltségek” Németországban versenyhátrányt jelentenek. A pletykák szerint a kormány 2026-tól államilag támogatott ipari áramár bevezetését tervezi az energiaintenzív cégek számára, ami meghozhatja a remélt enyhülést. Ennek ellenére az acélipar eladásai 5,3 milliárd euróval csökkentek 2024-ben, ami tovább súlyosbítja a válsághelyzetet. Az IG Metall egyértelműen figyelmeztet, hogy versenyképes energiaárak nélkül fennáll a veszélye, hogy az iparágban jelentős létszámleépítésre kerül sor.[napi hírek]

Az acélipar átalakulóban van

Az elmúlt évek fejleményei azt mutatják, hogy a német acélipar nemcsak jelenleg nyomás alatt áll, hanem a jövőre nézve is komoly kihívásokkal néz szembe. 1970 és 2000 között sok gyárat – különösen a Ruhr-vidéken – bezártak a túlkínálat és az árak csökkenése miatt, ami hatalmas munkahelyek elvesztéséhez vezetett. Az ipar most egy fenntartható átalakításra törekszik, hogy ellensúlyozza a magas kibocsátást, amely Németország teljes ipari kibocsátásának körülbelül egyharmadáért felelős. Az innovatív folyamatoknak, beleértve a hidrogénről mint nyersanyagról szóló vitát, hozzá kell járulniuk az ipar jövőképéhez.[Statisztika]

Egy olyan piacon, ahol a tíz legnagyobb acélipari vállalat közül hat Kínában található, továbbra is kérdés, hogyan javíthatja a német acélipar globális pozícióját. A Thyssenkrupp-nak például haladéktalanul csökkentenie kell a kapacitást, és több ezer munkahely megszüntetését tervezi 2030-ig, ugyanakkor a fenntartható acélra kell összpontosítania annak érdekében, hogy egyenlő feltételek mellett nemzetközi versenyfeltételeket teremtsen. Zavaros út, de a mai világban világos: van mit tenni, és az iparnak kreatív megoldásokat kell találnia ahhoz, hogy ne csak versenyképes maradjon, hanem megfeleljen az ökológiai kihívásoknak is.[Statisztika]