Szakképzett munkaerőhiány SH-ban: Így küzdenek az egyetemek a lemorzsolódás ellen!

Szakképzett munkaerőhiány SH-ban: Így küzdenek az egyetemek a lemorzsolódás ellen!

Feszült helyzet van a schleswig-holsteini munkaerőpiacon, különösen a szoftverfejlesztés és az elektrotechnika területén. Miközben az ország kétségbeesetten keresi a szakképzett munkaerőt, a jelenlegi statisztikák szerint a nemzetközi alapképzésben részt vevő hallgatók körülbelül 16%-a hagyja abba tanulmányait az első félévben. Ez a lemorzsolódás aggasztó, különösen azért, mert a schleswig-holsteini egyetemek aránya a legalacsonyabb Németországban, mindössze 4800 külföldi hallgatóval. Az NDR jelentése szerint a nemzetközi alapképzésben részt vevő hallgatók lemorzsolódási aránya 15 és 16% között van, míg német diáktársaik esetében ez az arány 13%.

Mi az oka ennek a magas lemorzsolódási aránynak? A nemzetközi hallgatók számos kihívással néznek szembe, mint például a bürokrácia, a szálláskeresés nehézségei és a nyelvi akadályok. Különösen a megfizethető lakhatás hiánya járul hozzá az elégedetlenséghez, ami negatívan hat a hallgatói elégedettségre és végső soron a lemorzsolódásra is. Ennek a problémának a megoldása érdekében néhány egyetem azt tervezi, hogy támogatást kínál nyelvtanfolyamok és integrációs projektek formájában. Érdekes példa erre a Lübecki Műszaki Egyetem, amely a német nyelvű szakokat, mint kötelező modulokat szeretné beépíteni az elektromérnöki alapképzésbe.

Nemzetközi hallgatók integrációja

A szakképzett munkaerőhiány elleni küzdelemben kulcsszerepet játszhat a külföldi hallgatók német munkaerő-piaci integrációja. Egy DAAD-tanulmány szerint, amelyben 21 000 nemzetközi diákot kérdeztek meg 132 egyetemen, a megkérdezettek kétharmada a diploma megszerzése után Németországban szeretne maradni. Sokan gondolkodnak vállalkozásalapításon, különösen az üzleti, mérnöki és informatikai területeken. A kihívásokat azonban nem szabad alábecsülni, hiszen csak egyharmaduk érzi magát felkészültnek arra, hogy elkezdje karrierjét. Az Egyesületi Iroda hangsúlyozza, hogy e felkészülés javításához intenzívebb támogatásra van szükség karrierszolgáltatásokon és nyelvtanfolyamokon keresztül.

Pozitívum, hogy Németországban folyamatosan növekszik a nemzetközi hallgatók száma. A 2024/25-ös téli szemeszterben mintegy 402 000 külföldi hallgatót vettek fel, ami körülbelül hat százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez képest. E hallgatók több mint 50%-a a mérnöki és természettudományi szakot választotta, ami aláhúzza a szakképzett munkaerő iránti hajlandóságot. Sok egyetem kifejezetten a karrier- és képesítési kínálat bővítésére összpontosít, ami pozitív hatással lehet a megtartási arányra. A DAAD 40 százalékos lehetséges visszatartási rátáról számol be, ami körülbelül nettó 16 milliárd euró adót és társadalombiztosítási hozzájárulást generálhat.

De nem csak a szakképzett munkaerő hiánya okoz gondot az egyetemeknek. Az a tény, hogy 2025 téli szemeszterében 12 430 új hallgató kezdte meg tanulmányait a schleswig-holsteini egyetemeken, szintén jól mutatja a régióban az oktatásra jelentkezők számának növekedését, ami egyúttal növeli a meglévő infrastruktúrára nehezedő nyomást. Ennek fényében különösen fontos nemcsak az új hallgatók vonzása, hanem a lehető legjobb támogatás biztosítása is ahhoz, hogy a jövőben is vonzó célpontnak tekintsék az oktatás és a szakmunkások számára.