Először katonanő: Friederike Krüger most Munsteri laktanyában van!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

2025. április 30-án a munsteri laktanyát Friederike Krüger tizedesről nevezték el, az első női katona, aki nevét adta.

Am 30. April 2025 wurde die Kaserne in Munster nach Unteroffizier Friederike Krüger benannt, der ersten Soldatin als Namensgeberin.
2025. április 30-án a munsteri laktanyát Friederike Krüger tizedesről nevezték el, az első női katona, aki nevét adta.

Először katonanő: Friederike Krüger most Munsteri laktanyában van!

A Bundeswehrben a nemek közötti egyenlőség felé tett figyelemre méltó lépésként a Munster im Heidekreis-i laktanyát hivatalosan „Friederike Krüger Kaserne tiszt”-ra keresztelték át. Történelmi pillanat ez, mert először viseli a laktanya katonanő nevét. A több évig tartó átnevezési folyamatot Boris Pistorius védelmi miniszter hagyta jóvá 2025. április 30-án, miután összegyűjtött több mint 70 javaslatot, mint pl. NDR.

Az egykori „Hindenburgi laktanya” átnevezése a hadtörténet és a nemi szerepek szemléletének átfogó változását tükrözi. Korábban a laktanya Paul von Hindenburg vitatott nevet viselte, akinek a demokráciával kapcsolatos álláspontját és a nácik hatalomra jutásában betöltött szerepét alaposan megvizsgálták. A Bundeswehr Hadtörténeti és Társadalomtudományi Központ jelentése megállapította, hogy Hindenburg örökségét újra kell értékelni, ami végül a nevét elutasító döntéshez vezetett, és méltó kitüntetésben részesítette Krügert.

Friederike Krüger története

Friederike Krüger 1789-ben született, 1813-ban önkéntes katonának jelentkezett, nőként az akkor még kizárólag férfi katonák között. Férfiruhában csatlakozott a porosz hadsereghez, és ettől kezdve August Lübeck néven ismerték. Történetét nem csak a bátorság jellemzi, hanem egy figyelemreméltó teljesítmény is: minden ellentmondás ellenére a fronton harcolt, és erőfeszítéseiért végül a Vaskereszt Második osztályú kitüntetésben részesült, miután neme kiderült, és altisztnek nevezték ki.

Krüger esete ma is fontos, és különféle összefüggésekben kezelik, például a katonai és a nemi rend kutatásával. Karen Hagemann antológiája áttekintést ad ezekről a témákról, és bemutatja, hogyan alakultak a nőkről és a nemek közötti kapcsolatokról alkotott képek a hadseregben az évek során, valamint átfogóan a hadseregben. Német digitális könyvtár dokumentált.

Egy lépés a jövőbe

Az „Unter Officer Friederike Krüger Kaserne” átnevezés erős jele annak, hogy a Bundeswehr aktívan foglalkozik történelmével és a kapcsolódó nemi szerepekkel. Ez azt mutatja, hogy manapság a nők is kaphatnak elismerést a katonai szolgálatukért és bátorságukért. Ezt a döntést nemcsak a Bundeswehr jelenlegi tagjai üdvözölték, hanem egyben biztató jelzés a katonák jövő nemzedékei számára.

Még várni kell, hogy ez az új név milyen hatással lesz a Bundeswehren belüli énképre. De az már biztos, hogy a hadtörténelem és a nemek közötti egyenlőség felfogásának változása mindenképpen pozitív hatással van. Hamarosan a laktanya hivatalosan is új pompájában tündököl, és egy figyelemre méltó nő előtt tiszteleg.

Bár [Tagesschau] webhelye (https://www.tagesschau.de/inland/regional/niedersachsen/neuer-name-hindenburg-kaserne-wird-jetzt-nach-soldatin-benannt,aktuelllueneburg-436.html) nem érhető el, a névváltoztatás hatása továbbra is észrevehető. Ez azt mutatja, hogy a nők hadtörténeti eredményeinek megbecsülése időbe telik, de folyamatosan növekszik.