Riasztó nyelvi hiányok: a brémai óvodások 65%-a érintett!

Riasztó nyelvi hiányok: a brémai óvodások 65%-a érintett!

Bremerhavenben egy jelenlegi felmérés szerint az óvodások riasztóan 65 százaléka küzd nyelvi hiányosságokkal. Ez a szám a tavalyi 55 százalékhoz képest. A bremerhaveni oktatási hatóság most közzétette ezeket az eredményeket, és a helyzet súlyosabbá vált. Az első osztályosok körében a nyelvi hiányos gyerekek aránya eléri a 62 százalékot. Ez egyértelmű jele annak, hogy itt cselekvésre van szükség.

A nyelvi hiányosságok magas száma különösen a gröpelingeni és a blumenthali járásban szembetűnő, ahol a napközis utolsó évében járó gyermekek közel háromnegyede érintett. Annál örömtelibb a hír, hogy a Schwachhausen és Borgfeld körzetben csökkent a nyelvi fogyatékkal élő gyerekek száma. Ez azt jelezheti, hogy ezekben a régiókban javultak a nyelvi támogatási intézkedések. A brémai első osztályosok nyelvi támogatottsága azonban csak kismértékben, 43 százalékról 41 százalékra csökkent – ​​kis előrelépés, de nem elég.

Új megközelítések a nyelvi képzésben

Az ilyen sérelmek ellensúlyozására Bajorország nemrégiben új törvényt fogadott el a kötelező nyelvismereti felmérések bevezetéséről. Az úgynevezett „egyéni nyelvi szükségletek bajor nyelvi átvilágítása – ALAP” ma már széles körben használatos minden gyermek nyelvi szintjének rögzítésére az iskolakezdés előtt. Az általános iskolákban az iskolakezdés előtt 1,5 évvel kezdő nyelvi szűrést kell végezni. Ez a szűrés, amely a tervek szerint 2025 márciusában kezdődik, annak a törekvésnek a része, hogy a nem állami óvodákba járó gyermekek nyelvtudását is ellenőrizzék.

A szűrésen nem kötelező részt venni mindaddig, amíg a szülők beadják a bölcsőde írásbeli nyilatkozatát, amely igazolja, hogy a gyermeknek nincs fokozott nyelvi támogatási igénye. Mindazonáltal továbbra is kulcsfontosságú, hogy a támogatásra szoruló gyermekek megfelelő intézménybe járjanak német nyelvtanfolyammal.

Nyelvi oktatással kapcsolatos kutatások és kezdeményezések

A nyelvoktatással kapcsolatos kutatások rávilágítanak a szilárd nyelvi fejlesztés óriási fontosságára. Különféle programok, mint például a BMBF „Nyelvi oktatás a bevándorló társadalomban” metaprojektje, hozzájárulnak a németországi nyelvoktatás javításához. A projekt célja a tanulók számára támogató eszközök kifejlesztése és a meglévő nyelvi támogatási intézkedések értékelése. Az „Oktatás nyelven és íráson keresztül” kezdeményezés a napközi otthonok és iskolák közötti együttműködési projektekben az összehangolt nyelvoktatás előmozdítását célzó jelenlegi kutatási munka középpontjában is áll.

Egy másik hozzájárulás a nyelvi támogatáshoz a „Language Kitas” szövetségi program, amelyet azzal a céllal hoztak létre, hogy elősegítse a mindennapi nyelvoktatást a bölcsődékben. Világossá válik, hogy a nyelvoktatás nemcsak az egyéni fejlődés, hanem a társadalmi integráció szempontjából is döntő jelentőségű.

Ezek a különféle kezdeményezések és programok az első lépést jelentik a helyes irányba. A bremerhaveni adatok azonban egyértelművé teszik: még mindig sok a tennivaló a gyermekek nyelvi helyzetének javítása és annak biztosítása érdekében, hogy egyetlen gyermek se maradjon le. Változásokra van szükség a kisgyermekkori nevelés nyelvi támogatásának fenntartható megerősítéséhez.

Összegezve: A kihívások nagyok, de a közösség, a politika és az oktatási intézmények együttesen döntően hozzájárulhatnak a nyelvoktatás fejlesztéséhez. Végső soron ez ahhoz vezethet, hogy a gyerekek nemcsak jobban megtanulják a német nyelvet, hanem jobban beilleszkednek társadalmunkba.

További információkért és a németországi nyelvoktatás jelenlegi fejleményeiről a butenunbinnen.de, [stmas.bayern.de](https://www.stmas.bayern.de/sprachpung/instand. fachportal-paedagogik.de.