Bréma csomagolási adót tervez: 50 cent plusz az eldobható poharakért!

Bréma csomagolási adót tervez: 50 cent plusz az eldobható poharakért!

Brémában a csomagolási adó bevezetésének tervezett erőfeszítése friss levegőt visz a környezetvédelemről és a hulladék elkerüléséről szóló vitába. A brémai szenátus eltökélt szándéka, hogy 2026 elejétől adót vezessenek be az eldobható csomagolásra, hasonlóan ahhoz a modellhez, amelyet Tübingenben már több mint három éve gyakorolnak. Tübingenben az emberek már most is sokat fizetnek a különféle eldobható csomagolásokért, körülbelül 50 centet egy papír kávéscsészéért, és a város költségvetése évente körülbelül 800 000 euróból származik. A kezdeményezés célja egyértelmű: a hulladék csökkentése és az újrafelhasználható megoldások népszerűsítése.

A Brémai Kereskedelmi Kamara azonban élesen bírálja a terveket, és a javasolt adót „túl drága, bürokratikus és nem hatékonynak” minősíti. Egy felmérés szerint az érintett cégek 80 százaléka tart a költségek növekedésétől és a megnövekedett bürokratikus erőfeszítéstől. Ezek a félelmek nem alaptalanok: Tübingenben már voltak jogi viták az adóról, amelyek a Szövetségi Alkotmánybírósághoz vezettek. Ez úgy döntött, hogy az eldobható csomagolások utáni önkormányzati adók megengedettek, de bizonyos korlátozásokkal. Például csak a helyszínen elfogyasztott csomagolás adóköteles, míg az elvitelre szánt csomagolóanyagok adómentesek maradnak, ha személyes tárolásra használják.

Tübingeni tapasztalatok

Tübingen egyetemi városban az elmúlt években bevált a csomagolási adó bevezetése: az adó bevezetése óta négyszeresére nőtt az újrafelhasználható edények használata, amelyet átfogó finanszírozási program támogat. Ezzel szemben továbbra is kérdés, hogy hány város szeretne Tübingentől ihletve hasonló szabályozást bevezetni. Az olyan városok, mint Heidelberg és Freiburg, hangosan gondolkodnak hasonló adók bevezetésén, miután a Szövetségi Alkotmánybíróság megerősítette a tübingeni szabályozás jogszerűségét.

A brémai vállalkozóknak azonban alkalmazkodniuk kell az önkormányzatok eltérő adókulcsaihoz és törvényeihez. A többletbürokrácia különösen a kis- és középvállalkozásokat érintheti. Egy friss tanulmány szerint a vendéglátó cégek már átlagosan heti 14 órát fordítanak a jogszabályi megfelelésre, és ezt még súlyosbíthatja egy új csomagolási adó. A DIHK azt követeli, hogy a bürokrácia csökkentését helyi szinten ugyanolyan prioritásként kezeljék, mint szövetségi és uniós szinten.

A hulladékmegelőzés kihívása

Egy másik szempont, amely a csomagolási adóról szóló vitát alakítja, a pazarlás elkerülését célzó szabályozás hatékonysága. Nem világos, hogy az adó valójában mennyivel vezet a hulladékcsökkentéshez – elvégre léteznek már más finanszírozási eszközök is, amelyek a csomagolást terhelik. Az IHK továbbra is szkeptikus, és azt követeli, hogy további adók helyett pozitív ösztönzőket hozzanak létre az újrafelhasználható csomagolások használatára. A politikusokkal és a közigazgatással folytatott párbeszédnek biztosítania kell mind a környezetvédelem, mind a gazdasági életképesség garantálását.

Összességében még várni kell, hogy a brémai szenátus hogyan alakítja ki az eldobható csomagolásra tervezett adót. Az viszont biztos, hogy a téma a városban és azon kívül is nagyon népszerű, intenzív vitát igényel. Mert egy dolog világos: Valami történik, és rajtunk múlik, hogy megtaláljuk-e a helyes utat.