Bremerhaven éghajlati rejtvényeket fejt ki 1,2 millió éves jéggel

Bremerhaven éghajlati rejtvényeket fejt ki 1,2 millió éves jéggel

Jégmagot fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport az Antarktiszon, amely felfedheti az elmúlt 1,2 millió év éghajlati titkait. A körülbelül egy méter hosszú és ökölbe szorított ököl vastagságú jégmag 20 000 éves földtörténeti kincsesbányát tartalmaz. Egy gleccserben találták meg 2800 méteres mélységben, és most gondosan megvizsgálják az Alfred Wegener Intézetben, a Helmholtz Sark- és Tengerkutatási Központban (AWI) Bremerhavenben. Hangos NWZonline A jégmag izgalmas betekintést nyújt a múltbéli éghajlatváltozásokba, különösen a jégkorszakból a melegebb szakaszokba való titokzatos átmenetbe.

Az érdekes az, hogy az éghajlati változások ritmusa 900 000-1,2 millió évvel ezelőtt alapvetően megváltozott. Míg a bremerhaveni csapat szeretné jobban megvilágítani az üvegházhatású gázok légkörben betöltött szerepét, a jéglaboratórium fontos központja ennek a kutatásnak. Itt fagyos mínusz 30 fokban intenzív munka folyik a friss jég fűrészelésének hangjának köszönhetően. Legfeljebb tíz tudós próbálja együtt megfejteni a múlt őrült időjárási eseményeit. A munkát csapatként végzik – elvégre a tudósok eltérő nemzeti hátterűek, egyesülnek a közös célban.

A klímanapló vizsgálata

A jégmag nem csupán egy egyszerű jégtömb, hanem egy kronológiai éghajlat-archívum, amely fontos nyomokat tartalmaz a globális felmelegedésről és az éghajlatváltozásról. A mag egy centimétere körülbelül 200 éves klímatörténetnek felel meg. Ezek a jégminták hengeresek, átmérőjük 10-15 cm. A csapat azt tervezi, hogy mintegy 100 000 részmintát szereznek be a jégmagból, amelyeket aztán szétosztanak 12 európai tudományos intézetben. A beszorult légbuborékok átfogó elemzése lehetővé teszi a légkör korábbi kémiai összetételének rekonstruálását. Fókusz beszámol arról, hogy a jéglaboratóriumban számos vizsgálatot végeznek, beleértve az elektromos vezetőképességet és a porlerakódásokat, hogy többet megtudjanak az akkori körülményekről.

Mivel az éghajlati táblázatok több mint 800 000 éves múltra tekintenek vissza, a jégmagok nemcsak a történészeket, hanem a klímakutatókat is értékes információkkal látják el a változó környezetről. Az elemzések többször is kimutatták, hogy az olyan jelenségek, mint a vulkánkitörések, a meteoritok becsapódása, sőt az emberi tevékenységek is olyan nyomokat hagynak a jégben, amelyeket érdemes részletesen tanulmányozni. World Ocean Review azt mutatja, hogy a jégmagokban lévő légbuborékok mérése lehetővé teszi, hogy közvetlen következtetéseket vonjunk le a légkör összetételéről a különböző geológiai korszakokban.

A jéglaboratóriumban végzett munka kulcsfontosságú, mert az éghajlati rendszer jobb megértését és pontosabb klímamodellek kidolgozását foglalja magában. Ezeknek a nemzetközi együttműködéseknek és a kutatásban használt csúcstechnológiának köszönhetően a tudósok ideálisan felkészültek az éghajlatkutatás kihívásainak való megfelelésre.