A brémai acélmű jövője: A politika CO2-csökkentési intézkedéseket sürget!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Bréma az acélmű jövőjéről tárgyal az ArcelorMittallal: CO2-csökkentés, beruházások és hidrogénstratégiák 2030-ig.

Bremen diskutiert mit ArcelorMittal über Zukunft des Stahlwerks: CO2-Reduktion, Investitionen und Wasserstoffstrategien bis 2030.
Bréma az acélmű jövőjéről tárgyal az ArcelorMittallal: CO2-csökkentés, beruházások és hidrogénstratégiák 2030-ig.

A brémai acélmű jövője: A politika CO2-csökkentési intézkedéseket sürget!

Friss szél fúj a brémai acéliparban. Az ArcelorMittal acélgyártó cég igazgatósága meghívta a parlamenti frakcióvezetőket, hogy megvitassák a brémai acélmű jövőjét. A politika és a vállalatok itt konstruktív párbeszédet folytatnak. Azt kell mondanunk, hogy ez a közeledés pozitív jelzés? Az SPD parlamenti képviselőcsoportja konkrét jövőbeli tervet sürget a nagyolvasztókkal kapcsolatban, a Zöldek pedig további részleteket a helyszínen tervezett beruházásokról. A CDU világosságot akar a brémai alkalmazottak számára is. A baloldal konkrét nyilatkozatokat követel a CO2-csökkentéssel kapcsolatban, és sértésként bírálja a finanszírozás elutasítását. Az FDP számára fontos, hogy a politikusok ne csak figyeljenek, hanem aktívan cselekedjenek is.

Az ArcelorMittal meghívása döntő pillanatban érkezik, mivel a cégnek nagy tervei vannak a brémai és kismartoni telephelyekkel kapcsolatban. Az Arcelormittal 1 és 1,5 milliárd euró közötti beruházást tervez, hogy 2030-ig 3,5 millió tonna acélt állítson elő zöld hidrogén előállításához. Ez a hidrogén elérhetőségétől függően több mint 5 millió tonnával csökkentheti a CO2-kibocsátást. Reiner Blaschek, az ArcelorMittal Flachstahl Németország vezérigazgatója hangsúlyozza e lépések relevanciáját az EU éghajlat-politikai kötelezettségvállalásai szempontjából.

Befektetések a jövőért

A szénsemleges acél versenyképes gyártása érdekében az ArcelorMittal technológiát kíván változtatni. Idén megtörténik az első lépés: két nagyolvasztót - egyet Brémában és egy Eisenhüttenstadtban - átalakítanak földgáz injektálására, és csökkentik a szén felhasználását a vasérc redukciójában. A jövőben az elektrolízisből származó hidrogént használják majd Brémában, amelyet az észak-német Clean Hydrogen Coastline regionális hálózat szolgáltat.

Az EU ambícióinak – 2030-ra a CO2-kibocsátás 30 százalékos csökkentése, 2050-re a teljes klímasemlegesség – eléréséhez az acélipar jelentős átalakítására van szükség. Roland Berger tanulmánya szerint a zöld átalakulás évi kétszámjegyű milliárdos többletköltséget okozhat. Az emelkedő CO2-tanúsítványárak miatt a hagyományos acélgyártás egyre vonzóbbá válik. A vállalatokra nehezedő nyomás nő.

Út a zöld acélhoz

Az európai acélipar jelenleg 221 millió tonna üvegházhatású gázt bocsát ki, ami az EU teljes kibocsátásának 5,7 százaléka. E számok tükrében egyértelmű: itt cselekedni kell! A klímacélok elérése érdekében az iparnak 2030-ig évente 29 millió tonnával klímabarátabb termelést kell végeznie. A hidrogén- és földgázalapú technológiák kínálják a legnagyobb potenciált. De ez egyben azt is jelenti, hogy ez az átalakítás nem valósulhat meg állami és együttműködési partnerek támogatása nélkül. A szükséges előrelépés eléréséhez politikai támogatásra és innovációs finanszírozásra van szükség.

Az ArcelorMittal és a brémai politikai csoportok közötti beszélgetés döntő változás kezdete lehet. Aki most okosan fektet be, és a helyes irányt választja, az nemcsak saját munkavállalói, hanem az egész régió és környezete számára is előnyt jelenthet. A brémai acélmű jövője továbbra is izgalmas, és továbbra is remélhető, hogy minden érintett képes lesz együtt úrrá lenni a kihívásokon.