Suche
Mein Konto
Hamburg jóléte: milliomosok és a szegénység veszélye az infláció árnyékában!
Fedezze fel Hamburg társadalmi kihívásait: a magas megélhetési költségeket, a középosztálybeli szegénységet és az emelkedő élelmiszerárakat.
Hamburg jóléte: milliomosok és a szegénység veszélye az infláció árnyékában!
Hamburgban egyszerre vannak meleg áramlatok és hideg árnyékok. Míg állítólag milliók élnek jólétben, sok hamburgi lakos küzd a megélhetési költségek emelkedésével. Hangos t online A Hanza-városban nagyszámú milliomos él. A rekord infláció, a magas energiaárak és a rendkívül magas bérleti díjak azonban a gazdagokról alkotott kép romlását okozzák. A hamburgi élelmiszerbankok a határon vannak, mivel az új ügyfélcsoportoknak, különösen az alacsony bérű szektorból, sürgősen támogatásra van szükségük.
A helyzet aggasztó. 2021 végén Hamburgban 15 százalék körüli volt az alacsony bérű teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya, míg Németországban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 18 százaléka minősül rosszul fizetettnek. Hiába a magasabb bérek a városban, a többséget felemésztik a magas lakhatási és megélhetési költségek. Ez drámaian tükröződik a szegénységi arányban: a 2005-ös 17,4 százalékról 2021-re 19,8 százalékra nőtt a Diakonie Hamburg előbukkan.
A középosztály nyomás alatt
De mit jelent ez a középosztály számára? Az OECD szerint ez az, aki a mediánjövedelem 75-200 százalékát keresi. Magyarán ez azt jelenti: Egy egyedülálló személy akkor számít középosztálybelinek, ha havi nettó 1690-3160 eurót keres. A középosztály éves bruttó jövedelme euróban kifejezve 36 ezer és csaknem 110 ezer euró között mozog. Megdöbbentő módon a milliomosok legnagyobb koncentrációjával rendelkező városban jelentős számú ember él a szegénységi küszöb alatt.
A hamburgi szociális megosztottságot különösen súlyosbítja a lakáshelyzet. A hamburgi háztartások 45 százaléka már nettó jövedelmének legalább felét bérleti díjra költi. A Diakonie Hamburg rámutat, hogy a 18 és 25 év közötti fiatalokat, valamint az egyedülálló szülőket aránytalanul nagy mértékben érinti. Különösen a 65 év felettiek aránya, akiket sújt a szegénység, a 2005-ös 9,5 százalékról 23,2 százalékra nőtt.
Politikai kihívások és megoldások
A gazdagok és szegények közötti szakadék egyre jobban látható. A döntéshozók nyomás alatt állnak, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek túlmutatnak a rövid távú segélyajánlatokon. A Diakonie Hamburg jogi szabályozást követel e társadalmi megosztottság leküzdésére. A szegénység leküzdésére tett javaslatok között szerepel a közjavak megerősítése, a gyermekek és fiatalok ingyenes belépése az állami múzeumokba, valamint a közösségi közlekedési jegy.
A szegénységről szóló jelentés célja, hogy bemutassa a városban zajló társadalmi fejleményeket, és foglalkozzon az integrált társadalmi jelentéstétel szükségességével. Mert egy olyan gazdag országban, mint Németország, a társadalombiztosítás nem kiváltság, hanem minden állampolgár alapvető joga.
E kihívások közepette még várni kell, hogy a hamburgi társadalom hogyan kezeli ezeket a társadalmi egyenlőtlenségeket. A gazdagság által jellemzett városi környezetben senkit sem szabad az árnyékba taszítani.