Régi lőszer látható: kezdődik a mélytengeri mentés Boltenhagennél!

Régi lőszer látható: kezdődik a mélytengeri mentés Boltenhagennél!

A Boltenhagen melletti Wismar-öbölben 2025. augusztus 10-én kezdődött egy fontos kísérleti projekt a régi lőszerek visszanyerésére. Ez az intézkedés az Északi- és a Balti-tengeren található szennyezett hadianyagokkal kapcsolatos átfogó vészhelyzeti program része, amelyet 100 millió euróval támogatnak szövetségi alapok. Összesen körülbelül 15 tonna régi lőszert nyernek ki a következő négy hét során a speciálisan használt „Baltic Lift” mentőplatformon, amely egy korábbi tanker volt, jelenleg 54 méter hosszú és 18 méter széles. Az első ütemben 22 méter körüli mélységben lőszerdobozokat vizsgáltak meg. A végrehajtó cég, a rostocki balti búvár- és mentési vállalat négy ponton horgonyozta le a platformot az üzemeltetési területen, és szorosan együttműködik szakértőkkel a környezeti hatások elemzésén.

Nagyszámú szennyezett terület jellemzi az Északi- és a Balti-tenger vizeit. Összesen becslések szerint 1,6 millió tonna régi világháborús lőszert tárolnak itt, beleértve a bombákat, aknákat, gránátokat és vegyi harci szereket. Az ilyen szennyezett területek komoly veszélyt jelentenek az ökoszisztémára és az emberi biztonságra – figyelmeztetnek a szakértők. Különösen érintett a Kiel-fjord előtti Kolberg Heath, ahol a második világháború után nagy mennyiségeket dobtak le. Ez nemcsak a halászatot és a hajózást érinti, hanem a turizmust és a szélturbinák és tengeralattjáró kábelek építését is. Hogyan ndr.de A jelentések szerint 2025. június 18. és 20. között konferenciára kerül sor Kielben, ahol 16 ország több mint 200 szakértője gyűlik össze, hogy megvitassák a lőszer-visszanyerés új technológiáit és azok kihívásait.

Környezeti monitoring és kockázatok

A projekt központi eleme a Wismari-öbölben a környezeti monitorozás, amelynek célja a mentési intézkedések tengeri környezetre gyakorolt ​​hatásának elemzése. Többek között figyelemmel kísérik a felhasználási hely közelében kibocsátott kagylók egészségi állapotát, hogy a hasznosítás után megvizsgálják az esetleges szennyező anyagokat. Wolfgang Sichermann, a tengeri technológia szakértője hangsúlyozza, hogy a legnagyobb veszélyt nem a robbanás jelenti, hanem a korrodáló lőszertartályok, amelyekből mérgező anyagok szabadulhatnak fel. Ezeket az összetevőket a múltban rákkeltő és mutációt elősegítő tulajdonságaik miatt azonosították.

A dolgok jelenlegi állása szerint aggasztó mennyiségű robbanóanyagot észleltek már a Balti-tenger vizében és üledékeiben, amelyekben az alacsonyabb vízcsere miatt általában magasabb a mérgező anyagok koncentrációja. A pásztorkagylóról és a kagylóról rendelkezésre állnak ajánlható kutatási adatok, amelyeket a későbbi vizsgálatok során részletesebben rögzítünk. E két faj elemzése különösen fontos, mert kifejezetten a robbanóanyagok tengeri élőlényekre gyakorolt ​​hatását vizsgálhatja.

Jelentős a felelősség az ilyen helyreállítási műveletekért és a kapcsolódó kockázatokért, és egyre sürgetőbb a nemzetközi partnerekkel való együttműködés. A kieli nemzetközi konferencia keretében a víz alatti térképezés és műszaki helyreállítás terén értékes tapasztalatokkal rendelkező ukrán delegáció is várhatóan tudás- és készségcserét folytat. A lőszermentesítéssel kapcsolatos véleményeket és megközelítéseket lásd alább riffreporter.de, amelyek célja az interdiszciplináris hálózatépítés révén fenntartható fejlesztése – egyértelmű jele annak, hogy ez nem csak a megmentésről szól, hanem a tengeri környezetünk védelméről is.