Tervezett katonai projekt: Rügen stratégiai kikötőként a látókörben!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Bergen auf Rügen: Egy pillantás a meghibásodott haditengerészeti bázisokra és azok hatására a sziget történelmére 2025-ig.

Bergen auf Rügen: Ein Blick auf gescheiterte Marinestützpunkte und ihre Auswirkungen auf die Inselgeschichte bis 2025.
Bergen auf Rügen: Egy pillantás a meghibásodott haditengerészeti bázisokra és azok hatására a sziget történelmére 2025-ig.

Tervezett katonai projekt: Rügen stratégiai kikötőként a látókörben!

A festői tengerpartjáról és turizmusáról ismert Rügen szigetének hosszú és bonyolult története van. Ezt különösen a Großer Jasmunder Bodden tengeri kikötő építésére tett számos sikertelen kísérlet jellemzi. Ezek az ambiciózus tervek alapjaiban változtatták volna meg Európa katonai tájképét és a térség identitását, de minden próbálkozás kudarccal végződött.

Az évszázadok során három fő szakaszban vették komolyan fontolóra a rügeni kikötő létrehozását. Az első próbálkozást, amely 1848-tól 1866-ig tartott, az 1848-as forradalom utóhatásai fémjelezték. A Német Konföderációnak az volt az ötlete, hogy haditengerészeti kikötőt építsenek Rügenbe, de ez 1852-ben a pénzügyi szűk keresztmetszetek és a politikai nézeteltérések miatt meghiúsult. Adalbert porosz tengernagy is hiába próbálkozott haditengerészeti bázis létesítésével. A Schaabén átvezető csatorna, valamint Berlin és Breege vasúti összeköttetésének tervei ambiciózusak voltak, de a földrajzi viszonyok nem voltak megfelelőek. A projektet végül félbehagyták Uckermark futár jelentették.

A második szakasz, 1936-tól 1945-ig a nemzetiszocialista korszakban zajlott. Erich Raeder főtengernagy volt a hajtóerő abban a tervekben, hogy Rügen legyen a Kriegsmarine fő bázisa. A rügeni gát 1936-ban készült el, és lehetővé tette a szárazföldhöz való csatlakozást. Egy kiterjedt kikötőkomplexumot terveztek, amelyet hajógyárral és tengeralattjáró-bázissal szerelnének fel. A műszaki kihívások és a háborús káosz azonban az építkezés leállításához vezetett már 1940-ben, miközben egy 1944-es újabb próbálkozás sem járt sikerrel.

A harmadik szakaszban, amely 1950-től 1953-ig tartott, az NDK szovjet támogatással vette át a tervezést. A „Rügenhafen” célja a régió katonai potenciáljának erősítése volt. Több mint 1600 lakost helyeztek át Glowe-ból és a környékről egy kényszerköltöztetés keretében. Az építkezés 1952-ben kezdődött, és 15 000 munkást vett igénybe, beleértve a politikai foglyokat is. A „Hafenstadt Jasmund” várost 100 000 ember befogadására szánták. De ezt a projektet végül 1953-ban politikai és gazdasági nehézségek miatt törölték. Az NDK-ban kialakult zavargások megakadályozták a jelentősebb munkabeszüntetéseket az építkezéseken, de az 1953. júliusi tüntetések után azonnal megkezdődött a bontás Wikimédia kiegészítve.

Az egykor nagyszabású projekt maradványai mára szinte teljesen benőttek. A történelmi nyomokat csak történelmi összefüggésben ismerhetjük fel. A Rügenhafen tehát a német haditengerészet történetének befejezetlen fejezete marad, amely lenyűgözően mutatja be, hogy a politikai és gazdasági körülmények miként vezethetik semmibe a legambiciózusabb projekteket is. Rügen azonban továbbra is népszerű utazási célpont, ahol továbbra is a természet játssza a főszerepet, és a turizmus megmarad – ez egy kis reménysugár az egyébként viharos történelemben.