Krivitz így emlékszik vissza: 1792-ben egy tornádó hozta a látványos halesőt!
1792. szeptember 5-én tornádó pusztított Krivitzben, és halak hullottak az utcákra. Tudjon meg többet az eseményről.

Krivitz így emlékszik vissza: 1792-ben egy tornádó hozta a látványos halesőt!
1792. szeptember 5-én a mecklenburgi Krivitz kisvárosban ma is megdöbbentő esemény történt: hatalmas tornádó söpört végig a városon, és váratlan „halesőt” hozott magával. Ez a furcsa természeti jelenség félelmet keltett az arcokon, és a pusztulás útját hagyta.
A „Meklenburgische Kommunalnützige Blatter” történeti beszámolója szerint a nap szürke és esős volt, amikor egy „sajtos zacskónak” vagy „tölcsérnek” nevezett szokatlan felhő 15 óra körül közeledett a város területéhez. Villámlás és mennydörgés hirdette a katasztrófát. A tornádó, a germán mitológiában időjárási démonként ismert lény, sötétséggel és zajjal lepte meg a polgárokat. Az ófelnémetben korábban „wintes prut”-nak nevezett „szélmenyasszony” megtanulta az embereket, hogy féljenek tőle.
A tornádó áthalad Krivitzön
A tornádó csak néhány percig tombolt, de a kár óriási volt. Zapelben épületeket semmisítettek meg, és fákat csavartak ki. Magában Krivitzben a vihar széttépte a hivatalos épületudvart, leszakította a háztetőket és szalmát dobott a levegőbe. Különösen figyelemre méltó volt a „vízkifolyó”, amely a környező kertekből, mezőkből és utcákból lövellt vizet.
A vihar talán legfurcsább aspektusa az úgynevezett „Crivitz-haleső” volt. A tornádó ereje által a vízből kiszívott halak hirtelen a sikátorokban hevertek, és integettek az embereknek, ahogy elhaladtak mellette. Ahogy a vihar elvonulása után visszatért a napsugarak, ez a kép mélyen beleégett a lakók emlékezetébe.
Történelmi tornádók Mecklenburgban
A Krivitz-tornádó nem az egyetlen történelmi vihar, amelyet Mecklenburgban dokumentáltak. Más helyeken is tapasztaltak lenyűgöző tornádókat, mint például Woldegkben 1764-ben, Wustrow-ban 1881-ben és Trinwillershagenben 1936-ban. A „haleső” ezen a szeptemberi napon különösen egyedülálló. A tornadoliste.de szerint ilyen jelenségek akkor fordulnak elő, amikor a tornádók felszívják a halakat a víztestekből, és máshová rakják le.
Egy érdekes történelmi adat azt mutatja, hogy más városokat, mint például Menslage-t 1852-ben vagy Jevert 1821-ben, szintén érintették hasonló események. Itt a halakat kiszívták a tavakból, és néha a kertekbe, vagy akár a gyanútlan gazdák tányérjára kerültek, ami gyakran jogi vitákhoz vezetett.
A tornádó következményei
A kár jelentős volt, de feltűnően nem történt sérülés – a pásztorok és nyájaik sértetlenek maradtak. A jelentések arról beszélnek, hogy a „Prédikátor Özvegyház” kertje súlyosan érintett, ahol sok fa kidőlt, és ahol időnként kéngőz szagát lehetett érezni a levegőben. Még a Crivitzer-templom sem maradt érintetlen a vihartól; teteje megsérült, bár szerkezetként jórészt sértetlen maradt.
A látványos esemény után gyorsan visszatért a béke, és ismét kisütött a nap a város felett. Ma a Crivitz-tavon egy acélszobor állít emléket ennek a rendkívüli napnak és a „halesőnek”, amely még jóval a vihar elmúltával is mosolyt csal majd a polgárok arcára.
A tornadoarchive.com szerint az ilyen tornádók és hatásuk dokumentálása az időjáráskutatás fontos részét képezi. A platform az ilyen események történeti elemzésén dolgozik, és erőforrásként szolgál azoknak a kutatóknak, akik ezen természeti erők hatásaival foglalkoznak.