Lápmentés az állami parlamentben: vita tör ki a klímavédelemről és az erdőhasználatról

Lápmentés az állami parlamentben: vita tör ki a klímavédelemről és az erdőhasználatról

A lápok újranedvesítése Mecklenburg-Elő-Pomerániában: olyan téma, amely évek óta uralja a politikai napirendet, és különösen fontos a klímavédelem szempontjából. Ezek a vizes élőhelyek nemcsak lenyűgöző élőhelyek, hanem a szén-dioxid tárolása és a vízellátás szabályozása szempontjából is kulcsfontosságúak. Eszerint Északi Futár Mecklenburg-Elő-Pomerániában körülbelül 285 000 hektárnyi láp található, ebből körülbelül 82 000 hektár erdős lápterület.

E tőzeglápok állapota azonban riasztó: 63%-uk közepesen vagy erősen lecsapolt, ezért ökológiailag legyengült. A lecsapolt lápokból klímakárosító gázok szabadulnak fel – becslések szerint ezekről a területekről évente 6,2 millió tonna szén-dioxid-egyenérték kerül kibocsátásra. Ezek a kibocsátások jelentik az üvegházhatást okozó gázok legnagyobb forrását az államban, amint azt az állam kormánya jelentésében kijelenti Környezetpolitika meghatározza.

Politikai kihívások és igények

Az erdőtulajdonosok azonban szkeptikusak a megújulási folyamattal kapcsolatban. Jogi problémáktól tartanak, mivel az újranedvesítés esetleg erdőátalakításnak minősülhet. Ez azt jelenti, hogy engedélyt kell szerezniük és kártérítést kell fizetniük. Emiatt az SPD és a baloldal az állami parlamentben olyan egyértelmű jogi szabályozást szorgalmaz, amely előírja, hogy a szakmailag tervezett újranedvesítés nem számít erdőátalakításnak.

A fő cél itt az erdőtulajdonosok számára jogilag biztonságos megoldás megteremtése az erdőlápok renaturációjának elősegítése érdekében. Az SPD parlamenti képviselőcsoportja további ösztönző lehetőségeket is javasol az ökoszámlák, ökopontok és a MoorFutures révén a folyamat felgyorsítása érdekében.

Haladás és éghajlati célok

A politikai szempontok ellenére az újranedvesítés terén elért előrehaladás messze elmarad a kitűzött céloktól. Az Állami Számvevőszék bírálja, hogy az újranedvesítési célnak mindössze 30 százaléka teljesült: a kitűzött 49 ezer hektár helyett 2010 és 2020 között mindössze 15 ezer hektárt renaturáltak. A Zöldek Szövetsége ébresztőként írja le ezeket az eredményeket, és rávilágít az állami kihívásokra.

Az előrehaladás igénye az állami kormányzat 2040-re kitűzött klímasemlegességi céljai miatt még sürgetőbbé válik. Az újranedvesítés korai előrehaladása csak 2030-ig várható, ami veszélyezteti e célok elérését.

A szövetségi kormány szerepe

A Mecklenburg-Elő-Pomerániában tapasztalható kritikák és kihívások egy nagyobb kezdeményezés részét képezik, amelyet a 2022-ben elfogadott szövetségi éghajlatvédelmi törvény és a nemzeti lápvédelmi stratégia mozdít elő. Az országos cél az, hogy 2030-ig évente ötmillió tonna CO2-egyenértékkel csökkentsék a tőzeglápok kibocsátását, amely kulcsfontosságú intézkedés. Eszerint Szövetségi Élelmiszerügyi és Mezőgazdasági Minisztérium A láptalajok Németországban a mezőgazdaságilag használt területek körülbelül 8%-át teszik ki, és a német üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül 7,5%-áért felelősek.

Ezen intézkedések végrehajtásához évente mintegy 300 millió euró finanszírozási igényt becsülnek. Kreatív megközelítésekre van szükség, mint például a lápértékpapírokon keresztül történő csontosítás vagy a mocsári kultúra támogatása, amelyben a nedves mocsaras területeket mezőgazdasági célokra használják fel. A renaturációhoz vezető út hosszú, de a lápok éghajlatvédelmi jelentőségét nem lehet túlbecsülni. Az idő fogy, és továbbra is izgalmas látni, hogy az állami kormányzat végül milyen megoldásokat kínál a klímavédelem és az erdőtulajdonosok érdekeinek védelmében.