20 év után újra Neubrandenburgban: Hol van az otthon érzése?
20 év után visszatérve Neubrandenburgba: az integráció, a társadalmi kapcsolatok és a keletnémet identitás kihívásai.

20 év után újra Neubrandenburgban: Hol van az otthon érzése?
A Neubrandenburgba való visszatérés néha inkább hazatérésnek tűnhet az ismeretlenbe. 20 év Nyugat-Németországban eltöltött idő után egy család nemrégiben megtette azt a lépést, hogy visszatérjen régi szülővárosába. A történet szerzője leírja az új kezdettel járó kihívásokat és akadályokat. Hogyan nnn.de beszámol arról, hogy hét hónap után a család még mindig nem érezte úgy, hogy valóban megérkezett. A kezdeti ársokk ugyan emlékeztette őket Németország két része közötti különbségekre, de nem ez volt a bizonytalanságuk fő oka.
Neubrandenburgban láthatóan a vártnál nehezebb a társadalmi kapcsolatok kialakítása. Az olyan nyüzsgő városokhoz képest, mint Köln, a mindennapi élet ebben a kisvárosban rendkívül strukturált. Míg a rajnai metropoliszban gyorsan lehet új ismeretségeket kötni, addig az északkeleti németek teljesen más mentalitásúak. „Bizonyos komolyság van itt a levegőben” – gondolhatnánk. A kapcsolatfejlesztés időbe telik, ritkák a spontán találkozások. A régi tollaslabda klubot, ahol korábban a szerző tevékenykedett, még nem látogatták meg. Egy barátnak, aki szintén visszatért a városba, szintén kevés ideje van a kezében.
Az otthon és az identitás érzése
Az identitás és a szülőföld kérdését nem csak a szerző veti fel, hanem sokan mások is, akik az elmúlt években különböző okokból visszatértek Kelet-Németországba. Mint egy cikkben Deutschlandfunk kultúra olvasható, a színházi rendező, Rika Weniger húsz év nyugaton eltöltött után talált vissza Neubrandenburgba. A szerzővel ellentétben azonban alig érzett honvágyat. Otthon-fogalmuk nem földrajzi helyhez kötődik, hanem egy meghatározott időszakhoz, különösen a félelmek által fémjelzett 1990-es évekhez.
Az otthonérzettel és az identitástudattal kapcsolatos különböző nézőpontok egy nagyobb kulturális kontextus részét is képezik. 30 évvel az újraegyesítés után sok keletnémet felteszi magának a kérdést, hogyan határozza meg magát. Hangos bpb.de A keletnémet identitás csak az újraegyesítéssel formálódott, és azóta a hátrányos helyzet és a megbecsülés közötti feszültségben fejlődött ki. Sok keletnémet a mai napig úgy érzi, hogy marginalizálódott, és nem integrálódott teljesen identitásába.
Az integrációhoz vezető út
A visszatérő történet szerzőjének most meg kell küzdenie döntése következményeivel. A kapcsolatteremtés nehézsége mellett a családi élet is közrejátszik - hiába közel állsz a szüleidhez, akik soha nem költöztek el Neubrandenburgból, már régen kialakítottad a saját struktúráidat. Mindig találkozol szomszédokkal és néha egy régi baráttal, de a kihívás továbbra is a közösségbe való tartós beilleszkedés.
Mindezekből a tapasztalatokból és megfigyelésekből világossá válik: a szülővárosba való visszatérés nemcsak nosztalgiát hoz magával, hanem a megváltozott társadalomban való átorientáció szükségességét is. A szerzőnek még bőven van tennivalója, hiszen következő rovatában a környezetének mélyebb átérzését és az otthon velejáró új kihívásokat írja le.