Balti-tengeri árvizek: Figyelmeztetések és a jelenlegi vízállás egy pillantásra!

Balti-tengeri árvizek: Figyelmeztetések és a jelenlegi vízállás egy pillantásra!

Ma, 2025. augusztus 30-án a Balti-tenger vízszintjét nézhetik meg az emberek Mecklenburg-Elő-Pomerániában. Ezek nagyon fontosak a lakosok és a turisták számára. A jelenlegi vízállást részletesen megvizsgálja a Wismar, Warnemünde, Althagen, Barth, Stralsund, Sassnitz és Greifswald városok mérőállomásainak elemzése. Az „átlagos vízszint” (MNW) és „mean high water” (MHW) kifejezések itt különösen relevánsak. A 2010 novembere és 2020 októbere közötti időszakban Warnemünde MNW-je átlagosan 407 cm, míg az MHW értéke 617 cm. Történelmileg Warnemündében a legmagasabb árvízszintet 1872. november 13-án, 770 cm-rel mérték, míg a legalacsonyabb szint 332 cm volt 1967-ben egy hideg őszi napon. Ez jól mutatja a vízszintek óriási változékonyságát ezen a tengerparton, és azt, hogy a természet mennyire virágzik itt.

Mi következik a viharhullámokkal? Az [Ostsee-Zeitung] szerint (https://www.ostsee-zeitung.de/lokales/ostsee-hochwasser-aktuelle-ebenestaende-in-rostock-wismar-ruegen-greifswald-am-30-08-2025-JS46P6DERFMUZEBYputZZETHEMPy.html=val A viharhullámokat különböző osztályokba sorolják: A viharhullám 1,00 és 1,25 m között van az átlagos vízszint felett, míg a nagyon erős viharos hullám eléri a 2,00 métert. Ez a megkülönböztetés segít a part menti lakosok lehetséges veszélyeinek korai felismerésében. Árvíz esetén az árvízvédelmi központok, a rendőrség vagy a tűzoltóság figyelmezteti a településeket. A legkorszerűbb figyelmeztető csatornák – a rádiótól a közösségi médiáig – biztosítják, hogy mindenki időben értesülhessen.

Legutóbbi tapasztalatok viharhullámokkal kapcsolatban

A tengeren zajló események nem mindig barátságosak. Tavaly októberben volt egy heves vihar, amely 56 millió eurós kárt okozott. Sassnitz városa különösen érintett, mivel infrastruktúra helyreállításához körülbelül 42 millió eurós pénzügyi szükségletről számolt be. Emellett 6 millió euró szükséges mesterséges táplálásra, hogy kompenzálják a homokveszteséget a strandokon és a dűnéken.

De mi okozza a viharhullámokat? A Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség szerint ezeknek a természeti erőknek a fő oka az erős szél, amely a víztömegeket a parthoz nyomja. Emellett vannak olyan globális éghajlati változások, amelyek a tengerszint emelkedését okozzák, és ezáltal megnövelik az esetleges viharhullámok kezdeti szintjét. A nyugati szelek különösen az Északi-tenger partján, Schleswig-Holsteinben jelentenek veszélyt, míg Alsó-Szászországban kritikusak az északi szelek.

Betekintés a múltba és a jövőbe

A viharhullámok története a német tengerparton 2000 éves múltra tekint vissza. A legpusztítóbb események az elmúlt 100 évben történtek, köztük az 1962-es hamburgi katasztrofális viharhullám. További jelentős árvizek 1976-ban, 1981-ben, 1999-ben és 2013-ban fordultak elő. Legutóbb 2022-ben több súlyos viharhullámot regisztráltak az Északi-tenger partján. A Balti-tenger vízszintje, amely viharhullámnak számít, ha egy méterrel az átlagos vízszint felett van, az elmúlt években is emelkedett, amint azt a wismari mérések is mutatják. 2017-ben 1,83 m, 2019-ben pedig 1,91 m értéket értek el.

A jelenlegi 2024/2025-ös szezonban eddig mindössze három viharhullámot regisztráltak, de a jelek szerint jövőre ismét intenzívebb körülményeket hozhat az időjárás. A viharhullámok intenzitásának változása jól látható a Balti-tenger szelvényénél az éves legmagasabb árvízben és az északi-tengeri szelvényeknél a legnagyobb árapályban, amelyek periódusa 50-70 év körüli.

A viharhullámok gyakorisága nem feltétlenül növekszik, de az intenzitás ugyanazon időjárási körülmények között növekedhet. Minden viharhullám különleges kihívást jelent a part menti lakosok számára, és folyamatos figyelmet igényel a hatóságok és a lakosság részéről.