Bankkonfliktus Libanonban: figyelmen kívül hagyják a hiánytörvényt?

Bankkonfliktus Libanonban: figyelmen kívül hagyják a hiánytörvényt?

Tegnap fontos találkozóra került sor Yassine Jaber libanoni pénzügyminiszter és az Association des banques du Liban (ABL) között. A megbeszélések középpontjában a réstörvény robbanásszerű témája állt, amely kihívásnak bizonyul az ország számára. A megbeszélések a bankok, a libanoni állam és a Banque du Liban közötti szakadék elfedése körül forogtak. Sokan reménykednek a korai megoldásban, de az adóssághelyzet továbbra is nyomasztó és megoldatlan.

A találkozó egy kísérlet volt a feszült helyzet enyhítésére, miután egy korábbi ülésen heves vita robbant ki. Bár a hangulat kevésbé volt feszült, nyilvánvalóvá vált, hogy a réstörvény konvergenciája és a bankszektor szerkezetátalakítása még messze van. Sokak számára a jelenlegi válság továbbra is RENDSZERES probléma, még akkor is, ha a libanoni állam ezzel nem foglalkozik jogi szövegeiben.

Új megközelítések és javaslatok

A Banque du Liban kormányzója, Karim Souhaid jogi elemzésében megjegyzi, hogy a válságnak addig esélye sincs, amíg a rendszerszintű problémák természetét nem ismerik fel. Jaber miniszter ezzel szemben olyan javaslattal próbál előállni, amely a bankszámlák utólagos jogi és számviteli felülvizsgálatát írná elő. Konkrét kritériumok azonban nincsenek, ami azt jelenti, hogy a javaslatot a szakértők szkepticizmussal fogadják.

Ellentmondásos pont az a következtetés, hogy a betétek egy része leértékelhető vagy akár törölhető is. A javasolt KAP-törvény ezt még tovább tolhatná, és további kételyeket vetne fel az amúgy is ingatag pénzügyi helyzetre tekintettel. A Samer Hammoud vezette bankfelügyeleti bizottság korábbi intézkedéseivel kapcsolatos kérdések további megvilágításba helyezték a bonyolult helyzetet.

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) álláspontja azonban változatlannak tűnik: a nyomás nehezedik a bankok részvényeinek kiiktatására és az állam minden felelősség alóli felmentésére. Ez azt mutatja, hogy a jelenlegi struktúrák és reformjaik milyen kihívást jelentenek. A Jaber pénzügyminiszter és az ABL közötti szakadás változatlan, ami aláhúzza a bankszektorban fennálló bizonytalanságot.

A libanoni bankok általános feltételei feszültek, a kiutat csak ügyes és célzott megoldásokkal lehet megtalálni. Miközben a politikai színtéren harc folyik, a megtakarításaikon ülő polgárok aggodalmai mindenütt jelen vannak. A pénzügyi szcéna fejleményei most minden eddiginél jobban megkívánják a döntéshozók jó kezét és egy pillanatnyi bölcsességét.

Egy olyan válságkezelési stratégia, amely nemcsak a bankokra, hanem az emberek aggodalmaira is összpontosít, lélegzetvételnyi teret adhat. A következő lépések még váratnak magukra, különös tekintettel a globális változásokra és kihívásokra, amelyek a libanoniakra várhatnak.