Visszaélési ügy Obernjesában: Az egyház elismeri a kommunikációs hibákat

Visszaélési ügy Obernjesában: Az egyház elismeri a kommunikációs hibákat

A békés Obernjesában, az egykori Evangélikus Ifjúsági Jóléti Gyermekotthonban a múlt sötét árnyai. Az első vádak szerint a legsúlyosabb szexuális zaklatások az 1950-es években történtek ott. 2012-ben az érintettek vádat emeltek a már elhunyt Hermann és Margarete Grüneklee lelkészpár ellen. A felelős göttingeni-müdeni egyházkerület azonban csak több mint egy évtizeddel később értesült ezekről a súlyos vádakról. Egy közleményben a Göttingen Tageblatt Hangsúlyozzák, hogy a hannoveri regionális egyház elismerte a kommunikációs hibákat. Tragikus körülmény, amely további fájdalmat okozhat az érintetteknek.

A helyzet tovább fokozódott, amikor kiderült, hogy a felelős göttingeni egyházi képviselőket nem tájékoztatták a volt gondozott gyermekek pénzbeli kifizetéseiről. Az ilyen kifizetések valójában azután történtek, hogy a regionális egyház független bizottsága elfogadhatónak minősítette a vádakat. Ez a tény önmagában is sokat mond az áldozatok kárára eltelt évek hallgatásáról és az átláthatóság hiányáról.

Folyamatos aggodalmak a jelenlegi visszaélésekkel kapcsolatos vádak miatt

A visszaélésekkel kapcsolatos vádak azonban nem csak a múltból származnak. Egy jelenlegi ügy egy lelkészt érint, akinek a folyamatban lévő nyomozások és súlyos vádak ellenére továbbra is alkalmazottnak kell maradnia. szerint a Hannoveri regionális templom Az illetékes bíróság úgy döntött, hogy nem teljesülnek a kinevezése visszavonásának feltételei. Az egyik vád 2004-ből származik, amikor egy akkor 15 éves személy szexuális zaklatáson esett át. A lelkipásztor azonban akkor még nem a regionális gyülekezet alkalmazásában állt, ami bonyolította a helyzetet.

Egyértelművé váltak a jogi helyzettel kapcsolatos nézetek: a tanácsvezető bíró szexuális zaklatásnak minősítette az eseteket, ami csak 2016 óta büntethető. Ez a körülmény kihívás elé állította a bíróságokat. Jens Lehmann, az Állami Egyházhivatal elnöke elmondta, hogy az egyház meg akarja várni az ítéletet, mielőtt mérlegelné a lelkész elleni lehetséges jogorvoslati lehetőségeket. A gyerekekkel és fiatalokkal való munkavégzés tilalma azonban továbbra is érvényben marad, ami valószínűleg némi megkönnyebbülést jelent az érintett szülők számára.

A bántalmazás tüneteinek leküzdése

A bántalmazások áldozatainak sorsa nem csupán egy tragikus lábjegyzet az egyház történetében; fontos kérdéseket is felvetnek azokkal a rendszerekkel kapcsolatban, amelyek évtizedek óta menedéket nyújtanak a bántalmazóknak. Ebben az összefüggésben a szexuális erőszakkal való szembenézés központi szerepet játszik. A szakértők hangsúlyozzák, hogy ennek három formája van: egyéni, intézményi és társadalmi. Az első célja, hogy segítse az érintetteket, hogy megbirkózzanak tapasztalataikkal és megbirkózzanak velük. Az intézményi átértékelés viszont azokkal a szerkezeti hiányosságokkal foglalkozik, amelyek az elkövetők számára védett teret teremtettek.

A regionális egyház legalábbis bejelentette, hogy eljárást indít az obernjesai események kezelésére. Hamarosan megbeszélésekre kerül sor a göttingeni egyházkerülettel és az Evangélikus Ifjúsági Jóléti Szolgálattal. A cél az, hogy a többi érintett személyt megszólalásra ösztönözze. Fontos lépés az áldozatok meghallgatásában és egyben az intézményi folyamatba vetett bizalom előmozdításában. Ez különösen fontos, ha a történelmet nézzük: Klaus Grüneklee, a megvádolt lelkész fia a múltban aktívan keresett információkat az érintettek nevéről, sőt jogi lépésekkel is fenyegetőzött. Olyan körülmény, amely további nyomást gyakorol azokra az érintettekre, akik amúgy is kiszolgáltatottak.

A visszaélések kezelése ezért továbbra is kihívást jelentő vállalkozás marad, amely nemcsak az érintett embereket érinti, hanem az egyház egész intézményét és a múlttal való bánásmódot is. A gyógyuláshoz és az igazságszolgáltatáshoz vezető út hosszú, de tanulni kell a múlt hibáiból, és meg kell előzni a jövőbeli igazságtalanságokat.