A klímaváltozás veszélyezteti a Watt-tenger biológiai sokféleségét – figyelmeztetnek a szakértők!

A klímaváltozás veszélyezteti a Watt-tenger biológiai sokféleségét – figyelmeztetnek a szakértők!

A Watt-tenger mély vizében a dolgok megváltozni látszanak – és nem a legjobban. Az oldenburgi és groningeni egyetem kutatói a közelmúltban tették közzé kiterjedt tanulmányaik eredményeit, és aggasztó képet festettek a biológiai sokféleségről. A több mint 12 000 feljegyzett állatból származó adatok azt mutatják, hogy az olyan fajok populációja, mint a tőkehal, a különféle lepényhalak, valamint a kagylók és csigák, jelentősen csökkent az elmúlt évtizedekben. A pihenő és költő madarak is érintettek, miközben csökkent a vonal stabilitását elősegítő tengerparti növények száma. Ezek a tények összhangban vannak az Alfred Wegener Intézet jelentésének eredményeivel, amely megerősíti, hogy a Watt-tenger gyorsabban melegszik, mint sok más tengerparti régió. A tengervíz felszíni hőmérséklete csaknem két fokkal emelkedett az elmúlt 60 évben – ez csaknem kétszerese a globális átlagnak.

Ezeknek az aggasztó fejleményeknek számos oka van, de az éghajlatváltozás a legfontosabb. A tudósok azt gyanítják, hogy az enyhe tél és a rendkívül meleg nyári hőmérséklet abszolút hatással van az érzékeny ökoszisztémára. Egyre gyakoribbak és tovább tartanak az átlagosnál három-öt fokkal magasabb hőmérsékletű hőhullámok. Ezzel párhuzamosan számos fenéklakó faj visszahúzódik a mélyebb, hidegebb vizek felé, míg más, külföldről érkező melegkedvelő fajok bevándorolnak a vizekbe, és tovább változtatják a helyi ökoszisztémát.

Veszélyben az UNESCO Világörökség része

A Watt-tenger, amely 2009 óta az UNESCO Világörökség része, és Európa északnyugati partjain több mint 500 kilométeren húzódik, nagy ökológiai jelentőséggel bír. Számos hal- és madárfaj számára szolgál óvodaként és táplálékforrásként. Ezek a közelmúltbeli változások nemcsak az állati és növényi élőhelyeket zavarhatják meg, hanem messzemenő következményekkel is járhatnak az emberre nézve. A megváltozott valóság figyelembevételéhez sürgősen szükség van a partvédelem és a turizmus kiigazítására.

Különösen a tőkehalállományok szenvednek a változásoktól és egyben a túlhalászástól. Bizonyítékok támasztják alá, hogy egyes fajok, például a csendes-óceáni osztriga és az amerikai borotvakagyló profitálnak a változásból, míg mások komoly fenyegetésekkel néznek szembe. A kutatók szerint Alsó-Szászország északi-tengeri partvidékén dokumentálták a tengeri füves rétek tömeges csökkenését, aminek messzemenő negatív hatásai lehetnek a környezetre és az éghajlatra.

A tudomány válasza

A Watt-tenger partja mentén Hollandiától Dániáig 200 állomáson végzett kiterjedt adatgyűjtés azt mutatja, hogy ezeknek a nyomon követési fejlesztéseknek komoly lépéseket kell tenniük. A tudósok hangsúlyozzák, hogy a Watt-tenger fizikai változásai nemcsak a biológiai sokféleségre, hanem az ökoszisztéma stabilitására is hatással vannak. A Watt-tengeri élőlények alkalmazkodóképessége, mint például a változó aktivitási idők vagy növekedési ütemek, döntő fontosságúak lesznek a túléléshez ebben az új valóságban.

A helyzet fényében világossá válik: az éghajlatváltozás nem áll meg a Watt-tengernél, és a tudomány és a társadalom közös erőfeszítéseit követeli meg. Az ökoszisztémának sürgősen szüksége van a figyelmünkre és a támogatásunkra, mert ott valami történik.

További információért látogasson el a [ndr.de] oldalra (https://www.ndr.de/nachrichten/niedersachsen/oldenburg_ostfriesland/ Scientific-studie-shows-variety-im-wattenmeer-veraendert-sich,aktuelloldenburg-250.html) és zdf.de.