Fegyverzeti fellendülés: Németországnak sürgősen több katonai acélra van szüksége!

Fegyverzeti fellendülés: Németországnak sürgősen több katonai acélra van szüksége!

A német fegyveripar jelenleg igazi fellendülést él át. A német vállalatok, mint például a Rheinmetall AG, egyre gyakrabban szólítják fel a hazai acélgyártókat, hogy növeljék katonai acéltermelésüket. Beárnyékolják azokat a geopolitikai változásokat, amelyeket különösen az ukrajnai háború és az európai védelmi politika irányváltása okozott. Livemint jelentések hogy ezek a fejlesztések komoly kihívást, de egyben lehetőséget is jelentenek az acélipar számára.

A Rheinmetall, Németország vezető fegyvergyártója különösen a svéd SSAB AB acélgyártó cégre támaszkodik, amely bizonyos ellátási kockázatot jelent. A Rheinmetall részvényei idén csaknem háromszorosára nőttek, és a cég piaci értéke mára még a Volkswagenét is megelőzte. Igazi sikertörténet, amelyet a szövetségi kormány védelmi kiadásainak növekedése jellemez az „adósságfék” enyhítése és a katonai prioritások általános újraértékelése mellett. Economy.ac mutatja hogy a Rheinmetall nemcsak katonai hardvereket, például fegyvereket és tankokat gyárt, hanem elektronikus megoldásokat és lőszerrendszereket is.

Küldetés és kitekintés

A növekvő kereslet kielégítése érdekében a Rheinmetall a közeljövőben megduplázza katonai acél iránti keresletét, amely jelenleg évi több ezer tonnát tesz ki. A Salzgitter AG és a Dillinger Hüttenwerke AG aktívan reagál a hazai ellátási lánc megerősítésére irányuló felhívásra, mivel a Dillinger 2021 óta a katonai tanúsítvánnyal rendelkező gyártók közé tartozik, és kulcsszerepet játszik a védelmi iparban. Salzgitter tervei a védelmi szektor ellátására a német kormány felülvizsgált fiskális szabályai alapján konkretizálódtak. – tette hozzá a Livemint hogy sok kisebb acélgyártó, mint például a Benteler, már ellátja a védelmi ipart, de nem akar saját fegyverzeti részleget létrehozni.

A Szövetségi Köztársaság várhatóan több mint 60 milliárd eurót fektet be 2025-re a védelmi költségvetésbe, ami körülbelül 15 százalékos növekedést jelent. Ez akkor következik be, amikor a védelmi szektorban a csúcstechnológia iránti kereslet folyamatosan növekszik a változó európai politikai légkör miatt. Az EY vizsgálata bemutatja többek között, hogy ezek a védelmi beruházások nem csak a katonaságot segítik, hanem az egész gazdaságot is ösztönözhetik, ami akár 1,3 millió munkahelyet is biztosíthat, illetve teremthet.

Kritika és kihívások

Ennek ellenére a hazai acélgyártásról és annak támogatásáról folyó vita nem mentes az ellenállástól. Sok acélgyártó vonakodik növelni termelési kapacitását, mert a mennyiség nem elég nagy ahhoz, hogy indokolt legyen egy ésszerű beruházás. A Thyssenkrupp még azt is kijelentette, hogy nem tervezik a 2021-ben bezárt üzem újranyitását. Az iparág feltörekvő vállalatai azzal a kihívással néznek szembe, hogy megfeleljenek a megnövekedett igényeknek, ugyanakkor meg kell találniuk a szükséges beruházásokhoz szükséges pénzügyi forrásokat.

Hans Christoph Atzpodien, a Német Biztonsági és Védelmi Ipari Szövetség elnöke kormányzati beszerzési garanciákat kért az acélgyártáshoz. Hiába ismeri el az acélt nemzetbiztonsági kérdésként, a kormány eddig nem tett olyan intézkedéseket, amelyek kifejezetten katonai célú hazai termelést erősítenének. Ez kritikus pontnak bizonyulhat a következő hónapokban, mivel a katonai anyagok iránti kereslet folyamatosan növekszik.

Összességében a német védelmi ipar fejlődése lenyűgöző téma, amely nemcsak a katonai, hanem az ország gazdasági helyzetét is tartósan megváltoztathatja. A hazai acélgyártókra nehezedő nyomás nőni fog, ugyanakkor biztatóak a kilátások a virágzó piacon. Továbbra is izgalmas látni, hogyan fog fejlődni ez az iparág.