Látványos mamutfelfedezés a Salzgitter-tóban: a búvárok agyarra bukkantak!
Két búvár egy csaknem 80 cm hosszú, az utolsó jégkorszakból származó mamut agyarra bukkant a Salzgitter-tóban, amelyet a múzeumban őriznek.

Látványos mamutfelfedezés a Salzgitter-tóban: a búvárok agyarra bukkantak!
A Salzgitter-tóban figyelemre méltó régészeti felfedezés történt, amely nagy örömet okozott a Sepia Salzgitter búvárközösségben. Jürgen Wiegleb és Jürgen Woelke búvárok egy gyapjas mamut csaknem 80 centiméter hosszú agyarát fedezték fel ott. Ez nem csak izgalmas, hanem történelmi jelentőségű is, mivel az állat valószínűleg az utolsó jégkorszakban élt, körülbelül 110 000-10 000 évvel ezelőtt. A leletet Salzgitter városa hivatalosan szeptember 16-án jelentette be, és nagy érdeklődést váltott ki mind a kutatók, mind a közvélemény körében. [A News38 jelentések](https://www.news38.de/salzgitter/article300608343/salzgitter-sepia- Taucher-salzgittersee-zahn-augen-traut-fund.html) a megtalálók lelkesedéséről és ennek a fognak a történelmi értékéről.
A két búvár nem csak kíváncsiságból fedezte fel a mamutszerszámot. Ez is mutatja a Salzgitter-tó potenciálját, amely még sok titkot rejthet. Wiegleb azonban aggodalmának adott hangot amiatt, hogy hasonló felfedezésekre nem kerülhet sor olyan gyorsan. Hiszen ez egy olyan ereklye, amely egy sok kérdéssel körülvett időből származik.
Művészet és tudomány a múzeumban
Az izgalmas felfedezés után az agyar a Salder-kastély Városi Múzeumába került, ahol jelenleg Arne Homann múzeumigazgató felügyelete alatt kezelik. A fogat jelenleg egy kád vízben tárolják, hogy megakadályozzák a kiszáradást. A konzerválás egy-két évig tart, mire a darabot állandó kiállításon a nagyközönség rendelkezésére bocsátják. Homann csapatát Dr. Ralf Kosma vezeti, a braunschweigi Állami Természettudományi Múzeumtól támogatta a projektet, és mindketten hozzájárultak az értékes lelet tudományos gondozásához.
A megtalálók maguk is hangsúlyozzák, hogy az ilyen fontos leleteket múzeumokba kell helyezni. Ez nemcsak a történelem megőrzését segíti elő, hanem a jövő nemzedékei számára is lehetővé teszi, hogy többet megtudjanak az állatok életéről az elmúlt jégkorszakban. Az ehhez hasonló leletek értékes betekintést nyújthatnak a természettörténetbe és az akkori ökoszisztémába.
Egy ablak a jégkorszakra
A mamut agyar felfedezését egy történet előzi meg, amely továbbra is lenyűgözi a kutatókat és a történészeket. A hasonló jellegű felfedezések rendkívül ritkák és általában fiatalabbak, gyakran nem régebbiek 20 000-14 000 évnél, amint azt a svájci mamutleletek mutatják. Ez a lelet tehát értékes hozzájárulás a tudományhoz és a történeti kutatáshoz, amely ismét felpörgeti a mamutmaradványok koráról szóló közelmúltbeli vitát.
A búvárok leletükkel nemcsak történelmi kincset tártak fel, hanem részei annak a hagyománynak is, amely évszázadok óta foglalkozik a múlt lenyűgöző lényeivel. Az agyar feldolgozását és bemutatását sokan izgatottan várják, és új távlatokat nyithat meg a mamutok életében az elmúlt jégkorszakban. Míg a természetvédelem végső habja a tortán még a jövőben van, a Salzgitter-tavat már a történelmi feltárás helyeként ünneplik. Salzgitter városa és sok támogató úgy látja ezt a leletet, mint a kulturális örökség értékes darabját, amely még hosszú ideig hatással lesz közös történeteinkre.