Halszálló és zátony: Kiel új élőhelyet teremt a tengeri fajok számára!

Halszálló és zátony: Kiel új élőhelyet teremt a tengeri fajok számára!

Kielben valami nagy dolog történik a Friedrichsort kompkikötőnél: a felújítások a tervek szerint 2024 júliusának végén kezdődnek meg. Ez a csaknem egy éves késés, amelyet számos robbanóanyag felfedezés okozott, beleértve a körülbelül 2000 egyedi alkatrészt, például robbanógránátokat és töltényeket, nagy visszhangot kelt. De minden kihívás ellenére vannak fényes foltok is. A Holcim egy izgalmas projektbe fektet be: egy CO₂-csökkentett betonból készült mesterséges zátonyba, amelynek célja a tengeri élőhelyek népszerűsítése. 1,7 méter széles és 14 méter hosszú méreteivel kompenzáló intézkedésként szolgál a robbanóanyag-mentesítéshez és támogatja a partvédelmi intézkedéseket. kn-online.de jelenti.

A munka részeként felújítják és kiszélesítik a kikötőfejet, hogy megfeleljen az árvíznek és a normál szintnek. Még júniusban 400 X-Stones néven ismert betontömböt süllyesztettek el, amelyek össztömege 17 tonna. A mesterséges zátony 24 négyzetméteres területen fog új otthont adni a tengeri biológiai sokféleségnek, különösen a kagylóknak és más élőlényeknek. A biológusok figyelemmel kísérik a zátony növényzetét és kolonizációját, hogy elemezzék annak hatékonyságát.

A biodiverzitás előmozdítása

A mesterséges zátony több, mint egy élőhely – természetes hullámtörőként is működhet, és jobb szénlábnyoma van, mint az importált szikláknak. Jens Ewert, a Holcim Germany tanácsadója arról beszél, hogy szükség van ilyen menedékhelyek létrehozására, hogy elősegítsék a víz alatti élet visszatérését a csökkenő biológiai sokféleséggel rendelkező területeken, amint azt a holcim.de megerősíti.

A mesterséges zátonyok használatának ötlete hosszú múltra tekint vissza. Az 1970-es évek óta kutatják őket, és számos projektben hatékonynak bizonyultak. A Balti-tenger melletti Nienhagenben például egy mesterséges kutatózátony jött létre, amely körülbelül 1400 betonelemből áll, és nagyobb biológiai sokféleséggel és fiatal halsűrűséggel rendelkezik, mint a nem érintett régiókban. Ezek a pozitív eredmények azt mutatják, hogy a mesterséges zátonyok jelentős mértékben hozzájárulhatnak a biológiai sokféleség fenntartásához és növeléséhez, ahogy Thomas Lorenz, a Fish and Environment Institute (FIUM) munkatársa beszámol. A FIUM jelentős mértékben részt vett azokban a tudományos vizsgálatokban, amelyeket most Kielben is végeznek.

Globális fejlemények és lehetőségek

A mesterséges zátonyok nem csak helyi jelenségek. Világszerte innovatív megoldásokat kínálnak a sérült tengeri ökoszisztémák helyreállítására. Ezek a projektek ötvözik a technológiai innovációt a környezet- és természetvédelem céljával. A latin-amerikai búvárturizmus sikeres kezdeményezéseitől a part menti védelmet támogató speciális betonszerkezetekig ezeknek az intézkedéseknek a lehetőségei nyilvánvalóak. Egyes régiókban, például a hondurasi Fonseca-öbölben, aktívan támogatták mesterséges kupolák létrehozását a halak menedékhelyeként, megerősítve ezzel a regionális halászatot, mint a [renovablesverdes.com](https://de.renovablesverdes.com/K%C3%BCnstliche-Riffe%3A-Innovation-und-biodiverssea/under-biodiversse.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a mesterséges zátonyok fejlesztése során fontos odafigyelni a felhasznált anyagok fenntarthatóságára. Az állami, tudományos és helyi intézmények közötti együttműködést szintén kulcsfontosságúnak tartják e projektek sikere szempontjából. Végső soron nem csak a partvédelem áll a középpontban, hanem a védendő, csodálatos víz alatti biológiai sokféleség visszaadása és megőrzése is.