Hamburgi szavazatok: klímasemlegesség vagy alapjövedelem – mi lesz most?
2025. október 12-én 1,3 millió hamburgi lakos szavaz két népszavazásról a klímasemlegességről és az alapjövedelemről 2040-ig.

Hamburgi szavazatok: klímasemlegesség vagy alapjövedelem – mi lesz most?
Jövő vasárnap, 2025. október 12-én két fontos népszavazásra szólítják fel a hamburgi polgárokat: a klímasemlegességről szóló „Hamburgi jövő döntéséről” és a „Hamburg teszteli az alapjövedelmet” projektről. Mintegy 1,3 millió szavazásra jogosult polgárnak lesz lehetősége leadni voksát, városszerte 185 helyszínen zajlik majd a szavazás reggel 8-tól este 6 óráig. Aki szeretné tudni, hogyan sikerült, az a Statisztikai Hivatal Északi eredményportálján élőben követheti a szavazatszámlálást, addig várják az első megnyugtató eredményeket.
Az első népszavazás célja, hogy Hamburg éghajlatsemlegessé váljon 2040-re, öt évvel korábban, mint azt jelenleg a törvény írja elő. A törvényjavaslat tartalmazza a szén-dioxid-kibocsátás kötelező éves felső határát, valamint a gépjárműforgalom jelentős csökkentését. A kezdeményezést számos környezetvédelmi és társadalmi egyesület támogatja, köztük a Fridays for Future, a Nabu és a Hamburgi Bérlők Egyesülete. Követeléseik között szerepel többek között az országos 30-as sebességkorlátozás és a közlekedés teljes villamosítása. NDR beszámol arról, hogy jelentés igazolja az intézkedések megvalósíthatóságát, de óva int a szükséges drasztikus lépésektől.
Megosztottság a politikában
A „jövő döntésére” adott politikai reakció megosztott. Az SPD, a CDU, az FDP és a szakszervezetek képviselőit tömörítő széles szövetség „nem” szavazásra szólított fel. A világ kiemeli, hogy a SAGA, Németország legnagyobb önkormányzati lakásvállalata 1,5 milliárd eurós többletköltségtől tart a klímacélok előrehozása miatt, ami negatív hatással lehet a bérleti díjakra. A 30 km/órás sebességkorlátozás bevezetését is kritikusan ítélik meg, mivel ez ronthatja a tűzoltóság reagálási idejét, és ezzel veszélyeztetheti az állampolgárok biztonságát.
Másrészt az állami Zöld Párt támogatja a népszavazást, bár a polgárok egy része kritikusan fogadja ezt az intézkedést. Peter Tschentscher polgármester nem írta alá a választási felhívást, és a második polgármester, Katharina Fegebank is szkeptikus a kezdeményezésekkel kapcsolatban.
Feltétel nélküli alapjövedelem Hamburgban
A második népszavazás a „Hamburg teszteli az alapjövedelmet” modellprojekttel foglalkozik, amelynek célja, hogy körülbelül 2000 hamburgi lakosnak körülbelül havi 1350 eurót plusz egészségbiztosítást biztosítson három éven keresztül. A mögöttes ötlet a feltétel nélküli alapjövedelem valós feltételek melletti társadalmi és gazdasági hatásainak kutatása. Hasonló kísérleti projektre Finnországban és Hollandiában már sor került.
A város várható ára körülbelül 50 millió euróra becsülhető, ha a projekt 2027-ben elindulna. Az életminőségre gyakorolt várható pozitív hatások ellenére a kritikusok arra figyelmeztetnek, hogy egy ilyen projektet rossz jelzésnek tekinthetik szakképzett munkaerő hiányában.
Mindkét népszavazásra érvényes egy fontos szabály: csak akkor sikeres, ha a szavazásra jogosultak legalább 20 százaléka egyetért, és az igen szavazatok száma meghaladja a nem szavazatok számát. A levélszavazáson péntekig már 442 517 állampolgár vett részt, ami a szavazásra jogosultak 33,6 százalékának felel meg. A nyomás tehát nagy, és az elkövetkező napok döntőek a város jövője szempontjából.
A vasárnap nemcsak az átlátható klímavédelmi politikáról, hanem a hamburgiak anyagi biztonságáról is dönt. Izgalmas hétvége áll előttünk, és a környezetbarát és társadalmilag igazságos jövő reménye lóg a mérlegen.