Az éghajlatváltozás fenyegeti a tőkehalakat: Új haljelentés az Északi-tengerről!
Az éghajlatváltozás megváltoztatja az Északi-tenger halállományát: egyre ritkább a tőkehal, terjednek a melegkedvelő fajok.

Az éghajlatváltozás fenyegeti a tőkehalakat: Új haljelentés az Északi-tengerről!
Az éghajlatváltozás nemcsak az időjárásra és az ökoszisztémára gyakorolt messzemenő következményekkel jár, hanem az Északi-tenger halállományát is megváltoztatja. Az elmúlt évek figyelmes megfigyelői azt vették észre, hogy partjainkon sokkal gyakrabban találkozhatunk olyan melegkedvelő fajokkal, mint a tengeri sügér, míg az egykor népszerű tőkehal egyre ritkább. -től származó jelentések szerint észak 24 A halfajok körüli helyzet az elmúlt két évtizedben jelentősen megváltozott. A hidegkedvelő fajok, például a tőkehal, szenvednek az emelkedő víz hőmérséklettől, ami megnehezíti számukra és fajtársaik életét.
Ami különösen riasztó, az a tény, hogy a tőkehalállomány zajos Geo drámaian csökkent az elmúlt 20 évben. Egyre több olyan faj nehezedik nyomás alá, amelyek korábban az Északi-tengerben éltek. Az európai angolnát például kritikusan veszélyeztetettnek tekintik, a kutyahalat pedig a kihalás fenyegeti. A Szövetségi Természetvédelmi Ügynökség (BfN) frissített vörös listáján a német tengeri területeken 105 halfajt értékeltek, amelyek körülbelül kétharmada biztonságosnak tekinthető.
Egy pillantás a biológiai sokféleségre
A változó tengerviszonyok azt is jelentik, hogy a rövid orrú csikóhalat gyakrabban észlelik az Északi-tenger németországi partvidékén. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az ökoszisztéma növekvő volatilitását. Ezek a változások az Északi-tenger intenzív használatához is kapcsolódnak, ami további nyomást gyakorol a halpopulációkra.
Az aggasztó fejlemények másik példája az első ízben kihaltnak tekintett rája. A fajok elvesztése riasztó jel az egész tengeri biológiai sokféleség számára. Az éghajlatváltozás nemcsak a halfajok elterjedését, hanem egész ökoszisztémák kölcsönhatását is megváltoztatja. A WWF kiemeli, hogy az emelkedő szén-dioxid-szint és a magasabb vízhőmérséklet miatt a víz nemcsak melegebbé, hanem savasabbá is válik, ami számos tengeri élőlény túlélését veszélyezteti.
Cselekvési igények
A BfN sürgősen erősebb védett területekre és fenntartható halászati politikára szólít fel. Egyre világosabbá válik az élőhely-helyreállítás szükségessége. Kulcsfontosságú, hogy a halászok és a fogyasztók tudatosítsák a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdéseket. Csak így biztosítható, hogy a jövő nemzedékei is részesülhessenek a tenger bőségéből. -től származó információk szerint WWF A klímaváltozás hatására a halászat nyomást gyakorol a tengeri élőlények élőhelyeire, és világszerte emberek millióinak élelmiszerellátását veszélyezteti.
A célnak a fenntartható állománygazdálkodásnak kell lennie, amely növeli a halak biomasszáját és elősegíti a környezeti változásokhoz való alkalmazkodás képességét. Ha továbbra is habozunk, komoly élelmiszer-vészhelyzettel nézhetünk szembe. Ezért itt az ideje, hogy mindannyiunknak felelősséget vállaljunk és felajánljuk anyagi segítségünket a helyzet javításához a fenntartható módon fogott hal kiválasztásával.