50 éve: Göttingent egy rejtélyes földrengés rázta meg!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

1975. június 23-án a Richter-skála szerinti 5,2-es erősségű földrengés rázta meg Göttingent, amelyet az NDK-ban folyó bányászati ​​tevékenység okozott.

Am 23. Juni 1975 erschütterte ein Erdbeben mit 5,2 auf der Richterskala Göttingen, verursacht durch Bergbauaktivitäten in der DDR.
1975. június 23-án a Richter-skála szerinti 5,2-es erősségű földrengés rázta meg Göttingent, amelyet az NDK-ban folyó bányászati ​​tevékenység okozott.

50 éve: Göttingent egy rejtélyes földrengés rázta meg!

2025. június 23-án egy olyan eseményre tekintünk vissza, amely pontosan 50 évvel ezelőtt megmozgatta a göttingeniek fejét. 1975. június 23-án, 14 óra 17 perckor a Richter-skála szerinti 5,2-es magnitúdóval megrázta a földet Göttingen egyetemi városban. A szeizmikus tevékenységről nem ismert régióban ez a földrengés izgalmat váltott ki. Az ok? Az ok az NDK-ban volt.

Abban az időben a göttingeni emberek a Geofizikai Intézetben mozgó asztalokat és ingadozó szeizmográfokat tapasztaltak. És bár Göttingenben nem történt kár, a környéken teljesen más volt a kép. Sünnán, az epicentrumhoz közeli kisvárosban pánikhangulat uralkodott. Edények borultak, bútorok költöztek, és néhány épület megsérült. A kortárs szemtanúk beszámolói könnyes jeleneteket és súlyos károkat írnak le, beleértve a falu templomát is. Hivatalosan az NDK vezetése „hegyi csapásról” és „földrengésszerű rengésekről” beszélt, de felmerült a gyanú: a szomszédos unterbreizbachi hamuzsírbánya lehet a felelős a rengésért.

Az unterbreizbachi hamuzsírbánya

Az unterbreizbachi hamuzsírbányának hosszú története van, de sötét fejezetei is vannak. Ma ez az egyetlen megmaradt hamuzsírbánya a Werra-Fulda hamuzsír körzet türingiai részén. Legutóbb egy tragikus gázkitörés után a bánya került a fókuszba. Ez az eset a II. aknában történt kedd délután, nem sokkal 13 óra után, amikor a sópor, a kőpor és a szén-dioxid veszélyes keveréke gyorsan betöltötte a bánya üregeit. Tragikus módon az incidens három, 24, 50 és 56 éves bányász életét követelte.

A K+S vezérigazgatóját, Steiner Norbertet sokkolta a katasztrófa. Bár korábban nem voltak ritkák a kisebb gázkitörések, az óvatosságra mindig szükség volt. A bányákban a robbantás nem csak úgy történik, hanem csak a műszakok között, amikor a munkaerő nincs az aknában. A terület egykori vulkáni tevékenysége által alakított geológiája saját kockázatokat rejt magában, mivel a szén-dioxid üregekben raktározódhat, ami fulladásveszélyt jelent.

Földrengés Németországban

Németországban évente körülbelül 4600 földrengés történik, de ezek többnyire kicsik. A legfrissebb statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt 24 órában egy 0,2-es erősségű rengést regisztráltak, az elmúlt hét napban pedig összesen 27 2,1-es erősségű rengést.

A szeizmikus aktivitás Németországban átlagosan viszonylag alacsony marad. Ha visszatekintünk az elmúlt 55 évre, akkor az 5-ös vagy annál nagyobb földrengések csak 5-10 évente fordulnak elő. 2025-ben Szászország és Bajorország régiói különösen aktívak voltak, Chemnitz és Gera városaiban a legtöbb földrengést regisztrálták.

Visszatekintve, az 1975-ös göttingeni földrengés és az unterbreizbachi káliumbánya tragikus története továbbra is kísérteties emlékeztető a lábunk alatt rejtőző kockázatokra. Ezekre az eseményekre való emlékezés felhívja a figyelmet a természet erőire és arra a felelősségre, amellyel az emberekkel szemben tartozunk ezekben a gyakran veszélyes munkákban. Mindenki számára, aki a régióban él és dolgozik, az üzenet egyértelmű: sok mindent meg kell fontolni, mert valami történik - a föld alatt és a levegőben.