Lüneburg a nácik áldozataira emlékezik: Megrázó sorsokat tár elénk az új kiállítás

Lüneburg a nácik áldozataira emlékezik: Megrázó sorsokat tár elénk az új kiállítás

A nácik áldozatainak szenvedése immár egy megható emlékműben kap arcot Lüneburgban. Az „Élni érdemes” című állandó kiállítás több százezer embernek állít emléket, akiket a brutális rendszer alatt szörnyű igazságtalanság érte. Az egykori víztoronyban található emlékmű sok szenvedő élettörténetére világít rá. Élettörténeteket kutattak és állítottak össze három éven keresztül, hogy megfelelően tiszteljék az áldozatokat. Ami különösen megdöbbentő, az a tény, hogy itt Lüneburgban 440 gyermek és fiatal, valamint körülbelül 300 külföldi lett az eutanáziás gyilkosság áldozata. Borken újság jelentették.

A kiállítás központi részét képezi a sötét történelem, amely a nemzetiszocialista rezsim alatt 1939-től szisztematikusan végrehajtott eutanázia-programmal kezdődik. A fogyatékos embereket „életre méltatlannak” tekintették, és születésüktől kezdve egészen serdülőkorukig gyakran gyilkosság áldozataivá váltak. Az 1939 tavaszán életbe lépett titkos gyermekeutanázia-programban a szülőket arra kényszerítették, hogy vigyék gyermekeiket olyan klinikákra, amelyekről kiderült, hogy gyilkolóközpontok voltak. A történészek becslése szerint legalább 10 000 gyermek halt meg a program következtében. 1940 januárjától a T4 akció leple alatt felnőttek is áldozatai lettek ezeknek az atrocitásoknak, amelyek legalább 250 000 ember halálát okozták. Amerikai Holokauszt Emlékmúzeum tisztázott.

Átfogó kép a szörnyű időkről

A kiállítás a pszichiátriai betegek családjainak aktív felkutatását is elindította. Eddig körülbelül 350 felnőtt és gyermek érkezett válasz, akiknek családtagjait érintették a bűncselekmények. A szervezők szerint az emlékezés munkája óriási jelentőséggel bír az áldozatok igazságszolgáltatása és sorsaik szem előtt tartása érdekében. Az emlékmű megnevezi az összes ismert áldozatot, és több nyelven, köztük angolul és lengyelül, valamint közérthető nyelven és hanganyagon nyújt információkat.

A kutatás különösen tragikus része, hogy a lüneburgi háborús temetőből 75 felnőtt és négy meggyilkolt gyermek csontváza tűnt el. A tervek szerint szeptemberben kezdődik a megvalósíthatósági tanulmány a maradványok felkutatására. Ezt a témát kiemeli a pszichiátriai intézetekben 1947-ig tartó erőszak komor emléke. Szövetségi Polgári Oktatási Ügynökség kiemeli, hogy ez a folyamat a nácik szisztematikus eutanázia-akcióihoz és módszereihez kapcsolódott, mint például az injekciók és a szén-monoxid gázkamrákba történő befecskendezése.

Egy pillantás a múltba

Különösen megrendítő egy lüneburgi orvos idézete a nemzetiszocialista korszakban: "Semmit sem csinál. Túl gyenge. Nem alkalmas a cselekvésre." Ez az ijesztő ítélet jól szemlélteti az orvostudomány és a társadalom akkori embertelen gondolkodásmódját. Miközben a kiállítás rávilágít a szörnyű eseményekre, egyben sürgető felhívás, hogy ilyesmi soha többé ne fordulhasson elő.

A lüneburgi városi kórházban összesen mintegy 2000 beteget gyilkoltak meg, köztük a T4 kampány 479 áldozatát. A mai napig időnként nagy hiányosságok vannak az események feldolgozásában, így az érintettek szenvedése gyakran nem kerül kellőképpen megbeszélésre. A lüneburgi emlékmű jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az egyéni sorsok és a társadalom egészének vétségei a mai generáció tudatába kerüljenek.