Trischen: A titokzatos sziget, amely évente 35 métert vándorol!

Transparenz: Redaktionell erstellt und geprüft.
Veröffentlicht am

Trischen, a "világ leggyorsabb szigete", évente akár 35 métert is megmozdul, és a nemzeti park fontos élőhelye.

Trischen, die "schnellste Insel der Welt", bewegt sich jährlich um bis zu 35 Meter und ist ein wichtiger Lebensraum im Nationalpark.
Trischen, a "világ leggyorsabb szigete", évente akár 35 métert is megmozdul, és a nemzeti park fontos élőhelye.

Trischen: A titokzatos sziget, amely évente 35 métert vándorol!

A Meldorf-öbölben, a Dithmarscher partjaitól mintegy 14 kilométerre található egy különleges hely, amelyet nemcsak egyedi természete, hanem gyors mozgása is jellemez: az északi-tengeri Trischen sziget. Hangos Jó reggelt Trisch a „leggyorsabb sziget a világon”, és évente akár 35 métert is megmozdul kelet felé. Az évek során a sziget már elveszítette eredeti területének háromnegyedét, és mára a Schleswig-Holstein Watt-tenger Nemzeti Park természetvédelmi területének része.

Az egyedülálló földrajz és az érintetlen természet sok természetbarátot vonz, bár a szigetre való bejutás szigorúan szabályozott a márciustól októberig tartó madárköltési időszakban. Csak egy személy férhet hozzá: Mareike Espenschied madárőr, aki őrzi és dokumentálja a szigetet ezekben a hónapokban. Hogyan Utazási riporter beszámolói szerint egy gólyalábasra épített, WiFi nélküli házban él, tengertől és tengeri madaraktól körülvéve, feladata pedig a madarak megfigyelése és tartózkodásuk dokumentálása. Ebből a különleges élethelyzetből megosztja benyomásait a világgal.

Egy fenyegetett haza

Trisch nemcsak a folyamatos erózióval küzd, hanem az éghajlatváltozás kihívásaival is szembesül. Hogyan National Geographic lenyűgözően leírja, a Watt-tengerben és környékén élő számos faj élőhelye veszélyben van. Több mint 10 millió gázlómadár és vízimadár használja a régiót pihenőhelyként, de sok populáció már a változó éghajlati viszonyok miatti fenyegetettség jeleit mutatja. Az őshonos élőhelyek elvesztése katasztrofális következményekkel járhat a vadon élő állatokra, és a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az egész fajra, például a Watt-tengerre támaszkodó brent libára gyakorolt ​​hatást gyakorolhat.

Trisch története egyben a változás története is. A korábban mezőgazdasági és juhászat helyszínéül szolgáló kis sziget a viharhullámok és a tolódűnék miatt lakhatatlanná vált. Ma akár 100 000 madár számára is értékes menedékhely, és egyedülálló élőhely, amelyet védeni kell. Mareike Espenschied fontos feladata, hogy megőrizze ezt a különleges élőhelyet, és figyelemmel kísérje az éghajlat által hozott változásokat.

A trischen kialakulása nemcsak helyi kihívás, hanem szélesebb körű ökológiai változásokat is tükröz. Mivel a sziget feltartóztathatatlanul mozog, rajtunk múlik, hogy felismerjük az ilyen helyek szépségét és fontosságát, és megőrizzük őket a jövő generációi számára.