Merkel diplomáciára szólít fel: Németországnak békéssé kell válnia!

Merkel diplomáciára szólít fel: Németországnak békéssé kell válnia!

Angela Merkel a schwerini kastély udvarán nemrég olyan fontos geopolitikai kérdésekről nyilatkozott, amelyek jelenleg Európát és a világot érintik. „Békeség” címmel részt vett azon a panelbeszélgetésen, amely az Ukrajna elleni orosz háborút és a Gázai övezet konfliktusait tárgyalta. Világossá vált, hogy Merkel egyértelműen elhatárolódik Boris Pistorius védelmi minisztertől, aki hangsúlyozza, hogy Németországnak „háborúra készen” kell lennie. [NDR](https://www.ndr.de/nachrichten/mecklenburg-vorpommern/merkel-wir-muessen-friedenstuechtig- Werden,merkel-3662.html) arról számol be, hogy Merkel ellenezte, hogy Németországnak szüksége lehet katonai erőre, de a hangsúlyt a „békeorientált” orientációra kell helyezni.

Beszédében hangsúlyozta a diplomácia fontosságát a konfliktusok megoldásában és az agresszió elleni küzdelemben. „Az Oroszországgal folytatott tárgyalások szükségesek a háború befejezéséhez” – mondta a volt kancellár. Rámutatott, hogy az elrettentés és a diplomáciai kapcsolatok a legjobb megoldás a támadások megelőzésére. Ez az új NATO-célok kontextusában történik, amelyek a védelmi kiadások 2035-ig a bruttó hazai termék 3,5 százalékára történő emelését írják elő, és ezt a tervet olyan országok is támogatják, mint Lengyelország és Litvánia, de más tagállamok, például Belgium és Spanyolország szkepticizmusával fogadják, amelyek túl magasnak tartják a megcélzott kiadásokat. BR

A katonai stratégiák kritikája

Merkel aggodalmának adott hangot a közel-keleti konfliktusokkal kapcsolatban is. Izrael katonai akcióit a gázai háborúban "keménynek" és "keményszívűnek" minősítette, ami éles ellentétben áll a Hamász már dokumentált atrocitásaival. Merkel empatikusan fogadja a tűzszünetet követelő izraeli tüntetéseket, és megkérdőjelezi Izrael katonai stratégiájának hatékonyságát. Ebben az összefüggésben az is feltűnt, hogy egyáltalán nem bánja meg a tíz évvel ezelőtti menekültpolitikai döntéseit. Világossá tette, hogy az ezzel a politikával való elégedetlenség nem adhat teret az idegengyűlöletnek. ZEIT

Az egyik különösen figyelemreméltó szempont volt Merkel áttekintése Németország védelmi kiadásainak az elmúlt két évtizedben bekövetkezett visszaeséséről. Véleményük szerint ez a visszaesés „békeosztalék”, amely nem veszélyeztetheti az új szövetségi államok fejlődését. Ennek ellenére a jelenlegi helyzetet fordulópontnak tekinti. A NATO-államok magasabb kiadásokról szóló megállapodását az ukrajnai konfliktus után kialakult jelentős veszélyhelyzet miatt logikusnak és szükségesnek minősíti.

Merkel és Európa jövője

Angela Merkel, aki az első nő és keletnémet, aki elvállalta a kancellári tisztséget, és akit a világ egyik legbefolyásosabb nőjeként tartanak számon, továbbra is nemcsak a német politika középpontjában áll, hanem a globális párbeszédekben is. A katonai erejük és a diplomácia tekintetében egyértelmű pozíciójuk segíthet kialakítani Németország és Európa számára szükséges politikai irányvonalat ezekben a bizonytalan időkben. A kérdés továbbra is fennáll: hogyan reagál a nemzetközi közösség Merkel „béketeremtésre” vonatkozó felhívására, és milyen lépéseket tesz a következő hónapokban?