Oroszország 2025: A válság által sújtott nemzet négy arca!

Oroszország 2025: A válság által sújtott nemzet négy arca!

Jelenleg, 2025. július 6-án Oroszország óriási kihívásokkal néz szembe gazdasági és politikai helyzetében. A helyzet feszült, és az Ukrajna elleni támadás következményei mindenhol érezhetők. Az elmúlt néhány évet felfordulások jellemezték, és az ország többpólusú képe rajzolódik ki.

2011-ben Oroszország kezdett lassan kilábalni a pénzügyi válságból, amely Vlagyimir Putyin első két hivatali ideje alatt súlyosan érintette a gazdasági növekedést. Politikai zavargások törtek ki, különösen a liberális fiatalok és értelmiség körében, akik tiltakoztak a parlamenti választások eredménye és Putyin visszatérése a politikai színtérre. 2011-ben Natalia Zoubarevics, a Moszkvai Egyetem munkatársa négy különböző „Oroszországot” azonosított, amelyeket földrajzi, gazdasági és társadalmi-kulturális különbségek jellemeznek:

• Erstes Russland: Große Städte wie Moskau und St. Petersburg, in denen 21% der Bevölkerung leben und die von einem Anstieg der „weißen Kragen“-Berufe geprägt sind.
• Zweites Russland: Mittelgroße Städte, die 25% der Bevölkerung ausmachen, wo die Industrie noch präsent ist und der Lebensstil teilweise sovietisch geprägt bleibt.
• Drittes Russland: Periphere Regionen mit kleinen Städten und ländlichen Gebieten, die fast 40% der Bevölkerung ausmachen und seit Jahrzehnten mit einem demografischen Rückgang kämpfen.
• Viertes Russland: Nationale Republiken im Nordkaukasus und Südsibirien, die wirtschaftlich und sozial stark vom Rest des Landes abweichen.

Gazdasági kihívások

Oroszország gazdasági helyzete 2025-ben minden, csak nem rózsás. A jelentések szerint az ország nemcsak a nemzetközi szankciók következményeitől szenved, hanem a súlyos következményektől is.Pandémiás munkaerőhiány, amely különösen az ipart, a kereskedelmet és a közlekedést érinti. Akár 2,6 millió további munkavállalóra lesz szükség, ami 17%-os növekedés 2023-hoz képest. Több mint egymillió oroszt mozgósítottak háborúra, míg 650 000 és 1 millió között menekültek külföldre felháborodva. Ez a hatalmas agyelszívás csak súlyosbítja a helyzetet, mivel számos iparág küzd a képzett munkaerőért.

A közgazdászok az orosz gazdaságot "túlmelegedésnek" minősítik. Az infláció meghaladja a 10%-ot, a jegybank pedig 21%-ra emelte a kamatot, hogy visszafogja az inflációt. Ezzel párhuzamosan a rubel zuhant, az oroszok pedig egyre növekvő importhiánnyal és az életminőség romlásával küszködnek. Az ország tartalékai is drámaian csökkentek – az ukrán háború kezdeti 114 milliárd dollárról ma már csak 38 milliárd dollárra. Ráadásul a Putyin által bemutatott innováció alapú gazdaság terve nem valósult meg, ami növeli a nyersanyagexporttól való függőséget.

Társadalmi feszültségek és perspektívák

Az oroszországi politikai áramlatokat olyan szociológusok munkái tükrözik, mint Valéry Fiodorov és Evguéni Mintchenko, akik négy csoportra osztják az országot: „Russie partie”, „Russie des capitales”, „Russie profonde” és „Russie combattante”. A lakosság mintegy 40%-át kitevő első két csoport egyértelműen elutasította a jelenlegi katonapolitikát és a nyugati értékekhez való visszatérést. Másrészt a „russzie profonde” elfogadta Putyin döntéseit, és profitál a gazdasági újraelosztásból. Ez azt mutatja, hogy milyen erős társadalmi különbségek léteznek, és ezek hogyan befolyásolhatják a háború támogatását.

Összességében Oroszországban felforrósodott hangulat uralkodik, amelyet az országot elhagyó, áttelepített oroszok elleni fokozódó elnyomó intézkedések jellemeznek. Ezzel párhuzamosan nő a szakadék a különböző társadalmi és gazdasági csoportok között, amelyek mindegyike a saját érdekeit és perspektíváját követi. A nemzetközi közösség szankciókkal reagál, amelyek nemcsak az országra és a politikára, hanem a társadalomra és a gazdasági szerkezetre is súlyos terhet rónak.

Oroszország új gazdasági partnerségek keresésének szakaszába léphet olyan országokkal, mint Kína, Törökország és India, amely azonban nem adna megfelelő megoldást a jelenlegi problémákra. A Nyugattól való elszakadás hosszú távú gazdasági károkat okoz, és nyitva hagyja azt a kérdést, hogy az adott körülmények között hogyan tud tovább élni a társadalom.

Oroszország megközelíti-e a szakadékot, vagy ki tud lépni a válságból? Ezek a kérdések nyitottak maradnak, mivel a fejleményeket az elkövetkező időszakban továbbra is szorosan figyelemmel kísérik.

A jelenlegi oroszországi kihívásokról és társadalmi trendekről szóló információk több forrásból származnak, amelyek rávilágítanak az ország összetett helyzetére. Szóval jelentették RTBF a különféle „oroszokról”, míg RTS az akut munkaerőhiányt kezelik. A szélesebb körű közgazdasági elemzéshez a BPB fontos információforrás.